Az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága március végére a GDP 76,9 százalékára emelkedett a tavaly év végi 75,3 százalékról - jelentette a Magyar Nemzeti Bank.
A névértéken számításba vett konszolidált bruttó adósság idén 1633 milliárd forinttal, 26 147 milliárd forintra nőtt március végére.
265 milliárddal nőtt a nettó adósság
Miközben az államháztartás hiánya mindössze 4 milliárd forint, a negyedévre eső GDP 0,1 százaléka volt, a nettó adósság 265 milliárd forinttal, 23 690 milliárd forintra emelkedett, ami a GDP 69,7 százalékának felel meg.
Az adósság növekedéséből a hosszú lejáratú állampapírok állományának növekedése 193 milliárd forinttal részesedett. Az adósság növekedésében az árfolyamváltozás hatása elenyésző, mindössze 2 milliárd forint volt - tette hozzá jelentésében az MNB.
Rengeteg állampapírt adtunk el - a külföldiek visszavonulnak
Az első negyedévben a központi kormányzat hiánya 129 milliárd forint volt. Kiugró mértékben, 1375 milliárd forinttal növekedett a jegybanknál és a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány. Ennek oka részben a jelentős mértékű nettó állampapír-kibocsátás volt, másrészt nagymértékben növekedett az Európai Uniótól beérkezett, és még ki nem fizetett transzferek állománya is.
A kötelezettségek terén jelentős nettó értékpapír-kibocsátás történt, amely a kincstárjegyek és az államkötvények állományát egyaránt érintette. Ezzel párhuzamosan nagymértékű visszaváltás is történt, amely a külföldiek által tartott államkötvény-állomány csökkenésében jelentkezett.
Hosszú lejáratú külföldi hiteleket vettünk fel
A hitelek körében – a korábbi negyedévektől eltérően - jelentősebb hosszú lejáratú külföldi hitelfelvétel történt, míg a rövid lejáratú hitelek esetében hasonló nagyságrendű nettó törlesztés mutatkozott a külfölddel szemben - közölte az MNB.
Nem indult be a pénzszórás (még)
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a 2016 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -1,5 százaléka (-521 milliárd forint) volt - ha pedig csak az első negyedévet, majdhogynem többlet keletkezett a költségvetésben.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
