A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.
Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentősen.
12 hónap alatt, 2018. áprilishoz képest az élelmiszerek ára 5,2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 20,3, a liszté 11,2, a péksüteményeké 9,7, a kenyéré 8 százalékkal magasabb, a tojásé 8,5, a tejé 6,2, a cukoré 3,6 százalékkal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5, ezen belül a dohányáruké 12,7 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatásokért 3, ezen belül a lakásjavítási és -karbantartási szolgáltatásokért 12, az üdülési szolgáltatásokért 6,1 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok 6,9 százalékkal drágultak.
1 hónap alatt, márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,9 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszerek 3,2, a párizsi, kolbász 2,2, a sertéshús 1,6, a kenyér 1,2 százalékkal többe, az étolaj 1,9, a tojás és a sajt 1,2 százalékkal kevesebbe került. A ruházkodási cikkek 2,1, a szeszes italok, dohányáruk 0,7, ez utóbbin belül pedig a dohányáruk 1,6 százalékkal drágultak. A szolgáltatások ára 0,5 százalékkal nőtt, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 5,9 százalékkal lett magasabb.
2012 óta nem volt ilyen - mit lép az MNB?
Virovácz Péter, az ING szenior elemzője az adatokra reagálva közölte: az áprilisi adat 2012 decembere óta a legmagasabb érték. Az infláció 0,2 százalékpontos gyorsulását elsősorban a dohányáruk és az üzemanyagok drágulása mozgatta. A dohánytermékek az adóváltozások miatt, az üzemanyagok pedig az olaj dollárban és forintban számított emelkedése miatt lettek drágábbak.
Meglepetésre ugyanakkor a szolgáltatások inflációja nem gyorsult, továbbra is 3 százalékos éves bázisú áremelkedést mért a KSH.
Az élelmiszerek, a tartós fogyasztási és a ruházati cikkek áremelkedési üteme viszont mérséklődött, ami így képes volt némileg fékezni az inflációt. A volatilis tételektől megtisztított maginfláció az előző havi adathoz képest enyhén mérséklődött és 3,7 százalék volt áprilisban.
|
Mit mértünk mi? Egy év alatt több mint 4 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak - derült ki szokásos havi Árkosár-felmérésünk során. Ahogy a KSH adata is mutatta, rengeteget drágultak a zöldségek, főle a bugonya és az alma. Részletek >>>> |
Összességében az inflációs nyomás továbbra is magas a magyar gazdaságban, de a mutatók még az MNB inflációs céljának toleranciasávján belül mozognak, így aligha várhatjuk, hogy a jegybank a júniusi kamatdöntő ülése előtt bármit is változtatna a monetáris politikáján - közölte Virovácz.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja, az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja, hogy a maginfláció 3,8 százalék maradt, így feltehetően az adószűrt maginfláció sem emelkedett az előző havi 3,5 százalékos szintről. Ez utóbbin belül kiemelkedően nőnek a piaci szolgáltatások árai. Amennyiben az adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a Monetáris Tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével.
Ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az EKB legutóbbi bejelentései is. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében. Az MNB előrejelzése szerint a gyenge európai konjunktúra miatt az importált infláció a második félévben már fékezni fogja az adószűrt maginflációt, így nagyobb lépésre nem kell számítani, sőt, az MNB egyelőre kivárhat.
Erre már érdemes felfigyelni. 
