6p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

A szíriai polgárháború már évek óta tart, de az idén nyáron lódult meg igazán a menekültáradat. Csakhogy nem Szíriából. Egyre több jele van annak, hogy ezt nem annyira a harcok fokozódása, hanem inkább a politikusok irányváltása idézheti elő. A folyamat pedig lavinaeffektussal fenyeget azáltal, hogy a már Európában élők segítik az útra készülőket, úton levőket.
Törökország és Szíria határán (fotó: UNHC, AFP)

Ki eresztette ránk ezt a nagy menekültáradatot, miért pont most, amikor már évek óta folyik a szíriai polgárháború? – teszik fel sokan a kérdést, vagy rossz esetben tesznek magukévá kérdés nélkül valamilyen buta összeesküvés-elméletet.

Egyre több jelét találjuk annak, hogy ennek az okát Törökországban kell keresni, ahol becslések szerint már több mint kétmillió menekült él, sokkal, de sokkal több, mint az EU-ban. (További kétmillió Libanonban és Jordániában van, nyolcmillió pedig Szírián belül vált földönfutóvá.) A menekülők elmondásaiból és a földrajzi viszonyokból is az következik, hogy a legtöbb szíriai menekült több-kevesebb időt Törökországban tölt.

Ön hagyná magát összegyűjteni?

Találtunk ugyan olyan riportokat, amelyek pozitív, már-már idilli képet festenek le a törökök vendégszeretetéről és a menekülttáboraikról, de aggasztó jelek is vannak. Az osztrák Die Presse és a Reuters augusztus közepi tudósítása arról szól, hogy a görög partokhoz közel fekvő török Izmir városában a tengeri útra várakozó, parkokban és tereken alvó szíreket össze akarják gyűjteni egy stadionba, majd menekülttáborokba akarják szállítani.

Orbán is töröközött

Lehet, hogy a helyzettel a magyar politikusok is tisztában vannak? A Hurriyet Daily News szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök ma többek között azt mondta, az EU-nak fizetnie kellene Törökországnak és más EU-n kívüli országoknak, hogy segítsenek a menekültkérdés kezelésében. (Beszédéről részletesebben itt írtunk.)

Ha már fizetés, a napokban egyébként felmerült, hogy az EU-n belül azok az országok, akik nem hajlandók menekülteket befogadni, fizessenek a többi országnak.

A cikk szerint ráadásul a török parti őrség 30 ezer menekültet halászott ki a tengerből idén, és vitt vissza a szárazföldre (közülük 2000 főt a halálból mentett meg.) Ha kényszerbegyűjtésről hall valaki, aki Európába készül, logikus, hogy inkább gyorsan szedi a sátorfáját, és minél előbb nekiindul.

Egy pletyka tízezreket mozgat meg?

A konzervatívnak mondott német Die Welt napilap portálja szerint az a pletyka okozta a menekültek hirtelen megindulását augusztusban, hogy elterjedt, a törökök vissza fogják őket toloncolni Szíriába. Ennek annyi alapja van, hogy Szíria azokban a hetekben felvetette egy afféle ütközőzóna kialakítását a szíriai határnál, és azt is, hogy oda visszatérhetnek a szírek, igaz, csak önkéntes alapon. Törökország hivatalosan a nyitott kapuk politikáját követi és mindenkit befogad – írja a lap.

Valójában azonban eközben kerítést is épít, mintha felkészülne a határok lezárására – teszi hozzá a Privátbankár, ami nyilván szintén nem jó üzenet a menekülőknek. (Lásd első fotónkat.)

Az élet egyre nehezebb

A Die Welt szerint a Törökországból történő nagy kivándorlásnak az is oka, hogy az életkörülmények rosszak. Csak mintegy 300 ezer szír él menekülttáborokban, a többi 1,7 millió bérlakásokban, rokonoknál vagy egyszerűen az utcán.

Megoldódott az eltűnő
útlevelek rejtélye

A szíriai menekültek útleveleit már a török hatóságok elveszik, később sem adják vissza, és helyette csak az országon belül használható kártyákat adnak ki – derült ki többek között a Migration Aid munkatársávalkészített videóinterjúnkból.

Hivatalosan nem kaphatnak munkát, így feketén dolgoznak napi tíz euró körüli összegért, például építkezéseken vagy a mezőgazdaságban. Kiszolgáltatottak, néha egyáltalán nem fizetik ki őket, mosakodni a mecsetekbe járnak.

Táborokba kéne menni

A lap szerint egyébként a Törökországban élő menekültek 85 százaléka nem akar továbbmenni, hogy a hazája közelében maradhasson, és idővel visszatérhessen. De egyre többen veszítik el a reményt, hogy ez bekövetkezik. „Néhány nappal ezelőtt elkezdték a hatóságok begyűjteni az embereket, hogy táborokba vigyék őket” – írja a Die Welt. De ez nem megoldás, onnét is sokszor újra útnak indulnak.

Ha lenne ötezer dollárom

Magyar újságírók a helyszínen jártak Dél-Törökországban, és szintén arra jutottak, hogy megváltozott a török menekültpolitika. „Megteltek a táborok, Törökország nyugatra tolja a szír menekülteket” – hangzik az Átlátszó.hu cikkének címe. „Dél-Törökországnak elege van a szír menekültekből, a határokat zárják, és nyugatra hajtják őket”. „Ha lenne ötezer dollárom, két perc múlva már itt sem lennék” – folytatják.

A hivatalos török verzió

Recep Tayyip Erdogan elnök keményen kritizálta az EU-t nemrég a menekültpolitikája miatt, szerinte az EU a menekültválság okozója, és mindent megtesz azért, hogy ne kelljen menekülteket befogadnia. Davutoglu miniszterelnök is rendkívül büszke a kétmillió befogadott szírre, és azt kéri a többi országtól, cselekedjenek hasonlóan. Törökország négy év alatt hatmilliárd dollárt költött a menekültekre, relatíve kicsiny gazdasága ellenére.

„A török önkormányzatok már nem adnak ki több tartózkodási engedélyt a szír menekülteknek, hanem nyugatra terelik őket, akár papírok nélkül is.” „Még meg is fenyegetik őket azzal, hogy visszatoloncolják őket Szíriába”, „Az Európai Unió miért nem talál valami megoldást, miért nem adnak segítséget itt, hogy ne kelljen elmenni?” - idéznek helyieket. Ami összecseng azzal, amit a németek írtak a lehetőleg hazájuk közelében maradni akaró szírekkel.

Nemcsak küldik, hívják is

Miért éppen Németország? – hangzik el sokszor ez a kérdés is. A Privátbankár újságírói számos német és egyéb tudósításban, interjúban találkoznak azzal a jelenséggel, hogy a szír, afgán, iraki menekültek nem teljesen az ismeretlenbe, a vakvilágba indulnak el, hanem sokan eleve rokonokhoz, barátokhoz készülnek.

Mivel eddig is Németország vette fel a legtöbb menekültet, az ott élők már hívják, segítik az újakat, információkkal, pénzzel. Teljesen logikus módon, hiszen mindenki felkarolja a saját rokonait, ha teheti. Feltételezzük, hogy ez valóságos lavinaeffektust okozhat, főleg a nagycsaládoknál, ahol 20-30 unokatestvér is lehet. Ez is közrejátszhat az áradat megindulásában.

(Mai cikkünk: súlyosan alábecsülik a menekültügy veszélyeit?)

Menekülttábor Libanon és Szíria határán, élelmiszerjeggyel ételre váró gyerekek (Fotó: Wikimedia Commons)
A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter boldog lehet: közel 93 milliárd forintnyi pénz érkezik Norvégiából
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 15:31
Jens Stoltenberg norvég és Kármán András magyar pénzügyminiszter egymás tenyerébe csapott.
Makro / Külgazdaság Egyre pesszimistább az orosz pénzügyi vezetés
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 15:08
Rontott gazdasági kilátásain az orosz jegybank: magasabb inflációra és alacsonyabb növekedésre számítanak.
Makro / Külgazdaság Mérlegen a Tisza első költségvetése: mennyiben más, mint az Orbán-kormányoké volt? Interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. október 23. 14:11
Hétfőn Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben, másnap pedig Kármán András pénzügyminiszter is ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb számait. A tervben szereplő, 2100 milliárd forintos többletkiadást jelentő intézkedések (az ágazati béremelések, az szja-csökkentés, a családi pótlék megduplázása és az egyes alrendszerek pluszforrásai) fedezetét nagyrészt az a 2200 milliárd forintos kiadáscsökkentés jelentheti, amit az állam a saját működésén spórolna. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Klasszis Podcastban arról beszélt, hogy ennek a tételnek a teljesülése jelentheti a legnagyobb kockázatot. Az elemző szerint a büdzsé szerkezete összességében nem tér el homlokegyenest az Orbán-kormányok alatt megszokott modelltől.
Makro / Külgazdaság Orosz szankciók: kiszabadult a szellem a palackból
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 13:17
Elindult az Egyesült Államokba az első orosz dízelszállítmány.
Makro / Külgazdaság Még Dubajban sincs biztonságban Matolcsy Ádám
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 12:16
Bár az Egyesült Arab Emírségekkel hazánknak nincs kiadatási megállapodása, egyedi egyezséggel vagy kiutasítással a magyar hatóságok elé lehet hozni a volt MNB-elnök fiát.
Makro / Külgazdaság Ismét drónokkal támadtak egy teherhajóra a Fekete-tengeren (videó!)
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 11:39
A tankert ért támadásban egy tengerész meghalt, három eltűnt.
Makro / Külgazdaság Kármán Andrásék tervéről mondott véleményt a Fitch
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 10:51
A növekedési prognózissal egyetértenek, de a 4,9 százalékos hiánnyal kapcsolatban szkeptikusak.
Makro / Külgazdaság Hirtelen megszólalt Matolcsy György ügyvédje
Privátbankár.hu | 2026. október 23. 10:03
Bátki Pál szerint nincs szó vagyonvesztésről a nyomozati iratok között.
Makro / Külgazdaság Veszélyes szinteken a világ széndioxid-kibocsátása
Privátbankár.hu | 2026. október 22. 17:30
Négyszer annyi CO₂ szennyezi a levegőt, mint 65 éve. Lehet fordulat?
Makro / Külgazdaság Utilaput köthet a kormány a Roszatom talpára?
Privátbankár.hu | 2026. október 22. 16:19
Azt rebesgetik, hogy végleg megválhat a magyar kormány az oroszoktól a paksi atomerőmű bővítésénél.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG