Hiába az egyik legbiztonságosabb közlekedési forma a repülőzés az utazni vágyók számára, sokak fejében ma is veszélyes képként él ez a fajta utazás. A Planecrashinfo adatai szerint egy a 4,7 millióhoz annak az esélye, hogy valakinek egy adott járaton halállal végződjön az utazása, a halálos balesetek száma ráadásul évtizedek óta folyamatosan csökken: a hetvenes években még jellemzően 30-35 volt évente, 2012-2014 között már csak 5-10.

Idén eddig kilenc regisztrált légi szerencsétlenség történt, és bár nem volt mind halálos kimenetelű, a balesetek során összesen több mint 300 ember veszítette életét. Bár az esetek többségében nem javíthatunk túlélési esélyeinken a baleset természete vagy más külső tényezők miatt, mint például az időjárás, a személyzet felkészültsége, a gép kialakítása vagy életkora. A biztonsági szakértők ennek ellenére összeállítottak pár hasznos tanácsot ilyen esetekre - írja a CNN.

Melyik ülés a legjobb?

Elsőként érdemes figyelembe venni, melyik helyre ülünk. Az „öt sor szabály” például kimondja, hogy aki öt sornál közelebb ül egy vészkijárathoz, annak statisztikailag magasabb az esélye a túlélésre. A tanulmány ugyanakkor vitatható, biztonságvédelmi szakemberek szerint ugyanis nem léteznek biztonságosabb helyek a gépeken, ez ugyanis a baleset természetétől függ leginkább.

A Popular Mechanics tudományos lap 2007-ben és a Time Magazin 2015-ben baleseti adatok kielemzése révén választ kerestek a kérdésre. Ennek alapján az első lap arra jutott, hogy a gép hátuljában ülők túlélési valószínűsége 69 százalék, határozottan több, mint a középen ülőké (56 százalék) és az elöl levőké (49 százalék). A Times felmérése más adatok alapján hasonló eredményre jutott, ott a halálozási arány hátul csak 32, középen 39, elöl 38 százalék volt. Hátul tehát biztonságosabb.

brace position, vagyis a túlélőpóz

Fontos továbbá figyelni a személyzet által bemutatott biztonsági felkészítést, ebben ugyanis épp a legfontosabb információkra hívják fel figyelmünket (vészkijárat, mentőmellény, stb.) Túlélési esélyünk növelése érdekében érdemes átnyálazni a tájékoztató kártyát is. Ezt általában az előttünk lévő ülés hátánál találjuk. Ha veszélyhelyzetbe kerülnénk, és egyszerre több százan próbálják elhagyni a géptestet, még jól jöhet ez a tudás.

Érdemes begyakorolni a túlélőpózt is, sokan ugyanis – hiába a bemutató – ezzel sincsenek tisztában. Azt is tanácsolják, hogy mindig jegyezzük meg, melyik a hozzánk legközelebb eső vészkijárat, egy baleset során ugyanis rosszak lehetnek a látási viszonyok és vakon kell megtalálnunk a kijáratot. Ilyenkor célszerű a székek karfáit használni, az üléssoroknak ugyanis ez a legstabilabb pontja.

Másfél perced van

A másik kulcsfontosságú tényező az idő: a szakértők szerint a balesetet követően másfél percig magasak aránylag a túlélési esélyeink. A baleset természete alapján sokszor az utasok túlélik a zuhanást és a további veszélyforrások miatt (füst, tűz, víz) nem élik túl végül. Fontos a megfelelő ruházat kiválasztása is az utazásra: az ideális ruha kényelmes, sportos, vagyis gyorsan lehet benne mozogni. Egy farmer és egy kardigán sportcipővel sokkal jobb döntés, mint egy szoknya tűsarkúval.

A statisztikák alapján a legtöbb probléma a felszállás és a leszállás során fordulhat elő, így érdemes ezekben a pár percekben fokozott figyelemmel lenni a környezetünkre. Bár sok vita van afelől, miért is nem használhatjuk telefonunkat a repülőgépeken, a biztonsági szakemberek szerint fontos szempont, hogy az oktatás, valamint a fel-, és leszállás során véletlenül se vonja el figyelmünket a telefon. Az alkoholos italok fogyasztása a koncentrációképesség csökkenéséhez és lassult reakciókhoz vezetnek, de nem javasolt ilyenkorra tervezni az alvást sem.

Javasolt ezen felül, hogy lehetőleg végig maradjunk becsatolva, továbbá alaposan figyeljük meg az oxigénmaszkok helyes felhelyezését. Nem véletlenül írják, hogy előbb magunkra, aztán gyermekünkre segítsük fel a maszkot: a hirtelen nyomáskülönbségtől pár másodperc alatt is elveszíthetjük eszméletünket. Ez ugyan elég idő, hogy a gyerek megkapja a maszkot, de magunknak már nem lenne erőnk helyesen felhelyezni (a szájat és az orrot egyaránt fednie kell).