2019. februárjában a családvédelmi akciótervnek nevezett intézkedéscsomag keretében jelentette be először Orbán Viktor, hogy a 2020-tól kezdve életük végéig nem kell szja-t fizetniük azoknak a nőknek, akik legalább négy gyermeket felneveltek. Az Országgyűlés elé került a jövő évi adótörvény-módosítások tervezete, ebből kiderülnek a technikai részletek, az igénybevétel feltételei.
Ki a négygyermekes anya?
Az Szja-törvényt módosító javaslat alapján négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagyörökbefogadó szülőként az általa nevelt legalább 4 gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, vagy már nem jogosult, de korábban legalább 12 éven keresztül kapta a csp-t - így oldják meg a törvényben, hogy élete végéig kapja az szja-kedvezményt az anya.
A törvényjavaslat méltányos abból a szempontból, hogy számol azzal a gyermekkel is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
Milyen jövedelmek válnak adómentessé?
- Természetesen a munkabér és az egyéb nem önálló tevékenységből származó jövedelem (de a végkielégítés nem);
- az egyéni vállalkozó jövedelme (az osztalékalapba tartozó jövedelem kivételével);
- a mezőgazdasági őstermelői jövedelem;- az EP-képviselői, a helyi önkormányzati képviselői, a választott könyvvizsgálói jövedelem;
- a nem vállalkozóként, szerződés ellenében történő más szerződésből származó jövedelem.
Az egyéni vállalkozók között egyre inkább növekvő számban lévő katásoknak a vállalkozásból származó jövedelmük után nem kell szja-t fizetniük, így értelemszerűen az szja-kedvezmény sem jön szóba náluk.
Mit kell tenni az adókedvezményért?
A kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a jogosult az adóbevallásához nyilatkozatot tesz, melyben feltünteti ajogosultságot megalapozó gyermekek nevét, adóazonosító jelét és a jogosultsági időszakot.
Ha a jogosultság nem áll fenn az egész adóévben (praktikusan abban az évben, amikor a negyedik gyermek megszületik vagy örökbe fogadják), akkor a kedvezményre jogosító jövedelem összegét is fel kell tüntetni a nyilatkozatban.
Mi történik, ha valaki jogosulatlanul veszi igénybe?
Ha valaki az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában tévesen azt jelzi, hogy jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, és emiatt utóbb befizetési különbözet mutatkozik, akkor bírságként a különbözet 12 százalékát kell megfizetnie.
Hány embert érint?
A 2016-os mikrocenzus adatai alapján a KSH egy remek interaktív infografikát készített, így ezt bárki ellenőrizheti (alább be is ágyaztuk). Eszerint a felméréskor házasságban 29 071, élettársi kapcsolatban 12 186, egyedülállóként 7885 anya nevelt 4 vagy annál több gyermeket. Ez összesen több mint 49 ezer nőt jelentett a 2016-os adatok szerint. Azóta ez a szám minimálisan nőhetett köszönhetően azoknak a családoknak, ahol időközben újabb gyermekek születtek.
A mikrocenzus adatai alapján egyébként négy vagy annál többgyermeket a leggyakrabban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében neveltek a családok. A négy vagy annál több gyermekes családok aránya a községekben közel háromszorosavolt a fővárosban mértnek.
|
| A gyermekes családok megoszlása a gyermekek száma szerint. Forrás: KSH mikrocenzus |
Mennyi pénz marad az anyáknál?
A napokban nyújtotta be a kormány a 2020. évi költségvetés tervezetét, ebből kiderül: a családpolitikai célú kedvezmények között 22 milliárd forintos összeggel számolnak a négygyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége sorban. Ha 50 ezer jogosulttal számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy jogosultanként 440 ezer forintos bevételről mond le az állam 2020-ban, vagy ha úgy tetszik, átlagosan ennyit hagy 4 gyermekes anyák zsebében az intézkedés.
Kedvezményezett (négygyermekes anya) persze a fentebb említett statisztikák alapján biztosan több lesz Borsodban vagy Szabolcsban, mint a fővárosban, de ha a bérstatisztikát területi megoszlásban nézzük, akkor nyilvánvaló, hogy nominálisan jóval nagyobb kedvezményt kapnak a fővárosi négygyermekes anyák - itt 2019. első negyedévében majdnem kétszer akkora volt a bruttó átlagkereset (442 590 forint), mint a sereghajtó Szabolcsban (bruttó 243 ezer forint). Magyarán több elkölthető pénz marad az intézkedés következtében a magasabb keresetűeknél, mint a szegényeknél.
Az EKB inflációs céljának majdnem a kétszerese a drágulás mértéke. 
