Németországban a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő, új bevándorláspolitikát kell kialakítania az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után felálló kormánynak a német gazdaság legnagyobb munkaadói érdekképviselete szerint.
Kellenek a bevándorlók
Ingo Kramer, a munkaadói szövetségek országos szervezetének (BDA) elnöke egy hétfőn megjelent interjúban kiemelte, hogy Németországnak éppen úgy szüksége van a bevándorlásra, mint az egykori Nyugat-Németországnak a 20. század ötvenes-hatvanas éveiben, amikor tömegesen fogadtak be vendégmunkásokat, mert 10-15 éven belül mintegy hatmillió fővel csökken a munkaképes korúak száma.
A politikának ezt gyorsan tudomásul kell vennie, és az eddiginél intenzívebben kell készülnie a demográfiai átalakulásra - mondta Ingo Kramer. Az egész társadalomnak tisztában kell lennie azzal, hogy "Németország bevándorló ország". Ez nem könnyű a jelenlegi helyzetben, mert "legalábbis a jobbszélen" ellenérzések jellemzik a bevándorláshoz fűződő viszonyt "az elmúlt menekültválság miatt" - mondta a 49 ágazati és 14 tartományi munkaadói szövetséget összefogó érdekképviselet vezetője.
Kifejtette, hogy nemcsak az EU-tól messze fekvő, "távoli harmadik országokból" kiinduló bevándorlás szabályozására van szükség, mert "a szakképzett munkaerő Európa szomszédságából is érkezhet, ahol a munkanélküliség sokkal magasabb, mint nálunk".
És ha a bevándorlás nem jön be?
A bevándorlás alternatívája az lehet, hogy az ország megpróbálja kevesebb emberrel fenntartani azt a gazdasági teljesítőképességet, amellyel jelenleg 44 millió munkavállaló révén rendelkezik. Ehhez a többi között a nők "munkavállalási potenciáljának" jobb kiaknázására van szükség, ami azonban azt is jelenti, hogy fejleszteni kell a napközbeni gyermekellátás intézményrendszerét, több óvodát és egész napos iskolát kell működtetni. Ösztönözni kell az időskori munkavállalást is, és azt, hogy a munkavállalók később vonuljanak nyugdíjba, továbbá a továbbképzés fejlesztésével csökkenteni kell a tartós munkanélküliséget - mondta a BDA elnöke.
Ingo Kramer a német hírportálokon idézett interjúban arról is beszélt, hogy Németország nem maradhat le a digitalizációban. A semmittevésnek nagy ára lehet - figyelmeztetett az érdekképviseleti vezető, hangsúlyozva, hogy erősíteni kell a gazdaság egyre több területét is elérő digitális átalakulás társadalmi elfogadottságát és el kell oszlatni az emberek aggodalmait, amihez oktatáspolitikai lépések szükségesek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
