Orbán felszámolná az illegális szeméthegyeket, de a legálissal sem tud mit kezdeni

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ma ismerteti az Orbán Viktor miniszterelnök által a vasárnapi évértékelőben már felvázolt Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részleteit. Ennek egyik pontja az illegális hulladéklerakók felszámolása.

Minimális keret

Ez jól hangzik, apró szépséghiba, hogy a kormánynak már eddig is célja volt az illegális szeméthegyek felszámolása, csak az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) olyan minimális kerete volt erre, ami semmire sem volt elég.

Szintén árnyalja a képet, hogy az elmúlt években a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV, kukaholding) kaotikus működése miatt még a legális hulladék elszállítása is jelentős problémát okozott számos önkormányzatnak, nemhogy az erdőszéli szemétkupacokkal bíbelődjenek.

Azt ITM tavaly januárban hirdetett nagyszabású pályázatot az önkormányzatok számára: 240 millió forintot osztott szét 99 település között. Ebből kellett volna felszámolni az illegális hulladéklerakókat.

Nyilvánvaló, hogy ennek a sokszorosát kellene Palkovics Lászlónak bejelentenie ahhoz, hogy a programot komolyan lehessen venni. Az egy pályázattal elnyerhető támogatás összege ugyanis mindössze minimum 500 ezer, legfeljebb 3 millió forint volt. Az akkor még Karácsony Gergely polgármester által vezetett Zugló például 2,9 millió forintot kapott, de Miskolctól Kaposvárig több megyeszékhelynek is be kellett érnie a 3 millió forintos segítséggel.

A nyertesek között volt Gödöllő is 2,8 millió forinttal.

Ez nagyon kevésre volt csak elég. Összesen 17 millió forintot költöttünk el. Az érintett területet pedig lezártuk. A fő kérdés azonban az, hogy ki és miből végzi el ezt a munkát és hol teszik le a szemetet. Nagyon sok illegális szemét gyűlik össze, többek között ezért is kellene újratervezni a hulladékgazdálkodást és oktatni azt

– mondta lapunknak Gémesi György.

Gödöllő polgármestere szerint legalább 50 milliárd forintra lenne szükség egy eredményes programhoz, valamint jobb lakossági kommunikációval azt is meg lehetne akadályozni, hogy az illegális szeméthegyek újratermelődjenek. Az önkormányzatok egyedül biztos, hogy nem képesek fellépni az illegális hulladéklerakás ellen, mert nincsenek meg hozzá a forrásaik és az eszközeik.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv adatai szerint az illegális lerakók száma meghaladja az ezret. A Hulladék Munkaszövetség becslése szerint azonban inkább 15-20 ezres számról lehet beszélni. Szinte közhelynek számít, hogy minden településre 3-4 illegális hulladéklerakó jut.

A legális szemét is büdös

Persze az államnak a legális szeméttel is meggyűlik a baja, amióta az NHKV próbálja központilag irányítani a hulladékgazdálkodást. A finanszírozási probléma lényege: jelenleg más viszi el a szemetet és más állítja ki a számlát a lakosságnak. Ezt a szisztémát az Orbán-kormány vezette be.

Az önkormányzati szemétszállító cégek számára az utófinaszírozás okoz nehézségeket: az állami kukaholding a működési költségeket szolgáltatási díj formájában csak utófinanszírozással téríti meg. Késve és kevesebbet a konkrét költségeknél, így például a kisebb cégek már bedobták a törülközőt és nagyobb hátterű kukáscégek védőszárnyai alá menekültek konzorciumi formában, mint tette azt a Zöld Bicske is, amely például Felcsútról viszi el a szemetet.

A lakosság által fizetett szemétdíj az iparági drágulás ellenére a rezsicsökkentés miatt évek óta változatlan, a reális piaci ár és a hatósági ár különbsége azonban lecsapódik a rendszerben.

Nem véletlen, hogy az NHKV kaotikusan működik. Legutóbbi beszámolójuk szerint 69 milliárd forinttal tartoznak a különböző szállítók felé, de a lakosság is tartozik a kukaholdingnak: 2018-ban 59,8 milliárd forintra hízott a követelésállomány, amit különböző behajtók próbálnak kisebb-nagyobb sikerrel beszedni. A lakossági tartozások ugyanakkor abból is származnak, hogy az NHKV késve postázta ki a számlákat.

Az is kérdés, hogy az illegális szemetelők milyen szankciókra számíthatnak. Jelenleg a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt 3 év szabadságvesztést szabhatna ki a bíróság, ilyen ítéletről azonban nem hallani, a rendőrség általában ismeretlen tettes ellen nyomoz. Az Orbán-kormányól azonban nem áll távol a Büntető törvénykönyv szigorítása, így nem lenne meglepő, ha a klímavédelmi akcióterv keretében némi szigorítást is bejelentenének, az elrettentés nevében.