Orbán kiáll Trump mellett – erős beszédet ígér

Donald Trump amerikai elnök (b2), Theresa May brit miniszterelnök (j2), Orbán Viktor magyar (b3), Antonio Costa portugál miniszterelnök (b), Klaus Iohannis román elnök (j3) és Katrin Jakobsdottir izlandi miniszterelnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely)

Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, ezért különösen figyelnie kell arra, hogy "amit már végre megteremtettünk magunknak, azt ne veszítsük el" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója közben az M1-nek az MTI híre szerint.

Kiállt Trump mellett

Orbán elmondta: Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál észszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok. Szerinte ebben van jogos igény, mert a világban ma a legfontosabb dolog a biztonság, a legnagyobb veszély pedig annak elvesztése.

Ezzel azonban nem minden európai állam ért egyet - mondta. "Mit csinál ilyenkor egy amerikai? Azt mondja, hogy jó, akkor ne 2 százalékot költsetek, hanem 4-et. Tehát most abban a szakaszban vagyunk, amikor (...) még a nemzeti össztermék 2 százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már 4-ről beszél". (Németh Szilárd, a  Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pedig már 3 százalékról.)

Pokrócszerű

A miniszterelnök kitért arra: a tavalyi NATO-csúcshoz képest - amelyen először vett részt Donald Trump amerikai elnök, és amelynek a hangulata érdes, pokrócszerű volt - a mostani tanácskozáson "a NATO állam- és kormányfőinek társasága, a vezetők klubja az összecsiszolódás jeleit mutatja".

Donald Trump amerikai elnök a NATO-csúcson. (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)

Szerinte az egy évvel ezelőttihez képes a mostani konfliktusok kisebbek voltak, a különbségek csökkentek, az egyetértés nőtt. Ezért a mostani csúcstalálkozót a NATO egységének irányába tett fontos lépésnek látja, "összecsiszolódnak a NATO két pillérét adó országok vezetői, észak-amerikaiak az egyik oldalról és mi, európaiak a másik oldalról".

A miniszterelnök szerint a meghozott fontos döntések az egységet mutatják. Maradtak fenn ugyanakkor véleménykülönbségek, ezek között kiemelve, hogy az Egyesült Államok jól átgondolt érvekkel és erőteljesen érvel amellett, hogy minden tag emelje fel a katonai kiadásait, költsön többet fegyverekre, hadseregre, biztonságra.

Oroszok, terrorizmus

A NATO-t érő potenciális fenyegetésekkel kapcsolatban a kormányfő azt mondta: a keleti és a déli veszély természetrajza jelentősen különbözik, "a keletit azt úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus.

Erdogan, mint példakép

Törökország kulcsország, stabil Törökország nélkül ugyanis nem lehet megvédeni délről a terrorizmussal és a migránsokkal szemben a kontinenst. Ezért Magyarország üdvözli, hogy Ankarának sikerült egy olyan alkotmányos reformot végrehajtania, amely minden korábbinál stabilabbá teheti Törökországot.

A háborús konfliktusokat pedig, amelyek nem az egyedüli, de fontos kiváltó okai a migránsválságnak, rendezni kell, mert a béke nemcsak úgy kerül veszélybe, hogy háború alakul ki, hanem úgy, hogy eltűnnek a békés élet feltételei, és akkor a migránsok felkerekednek, máshol keresnek maguknak országot, "mondjuk, éppen a mienket akarják belakni". Ezt részben határvédelemmel kell megakadályozni, részben pedig az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtésében való közreműködéssel.

Nincs baj a bővítéssel

Grúzia és Ukrajna részvételéről a NATO-csúcson Orbán Viktor azt mondta: Grúzia NATO-hoz közeledésével nincs gondja Magyarországnak, mélyen egyetért vele, ahogyan például a macedónokkal történő tárgyalások megkezdésének is mindig híve volt.

Erős beszéd

Az ukránokkal ugyanakkor fennáll egy vita, amely nem Magyarország és Ukrajna vitája, a NATO nézőpontjából ugyanis a vita lényege az, hogy ha Ukrajna aláírt egy szerződést, amelyben megígérte, hogy a kisebbségvédelem területén nem lépnek vissza a már elért szabályozási szintből, akkor azt be kell tartani - fejtette ki, jelezve, hogy ez a NATO komolyan vehetőségének, belső integritásának a kérdése.

"Itt most a NATO integritásának és a magyar kisebbségek érdekének védelme összekapcsolódik, és ezért nekem meg is kell szólalnom, és erősen kell majd beszélnem ma" - mondta.

Tetszik a közös hadsereg ötlete

A közös európai hadseregre vonatkozó törekvésekről Orbán Viktor azt közölte: Magyarország híve egy ilyen hadsereg mihamarabbi felállításának. A közös hadsereg irányításának problémája ugyanakkor egy komoly szakmai feladat - folytatta -, de "nekünk nem újdonság, mert az Osztrák-Magyar Monarchiában mi már voltunk közös hadsereg része". Tehát "nekünk van tudásunk, amit be tudunk adni a közösbe" - jegyezte meg, kijelentve: egy igazi független Európának az az érdeke, hogy legyen saját hadereje. Ezért is fontos, hogy minden európai állam, a németek is igyekezzenek minél nagyobb összeget költeni egy közös hadsereg felállítására.