A kormányfő válaszlevelében arról tájékoztatja José Manuel Barrosót, hogy a bankszövetséggel kötött megállapodás, valamint az elfogadott 2012-es költségvetés megfelelő keretet biztosít ahhoz, hogy Magyarországon beinduljon a gazdasági növekedés. A kormányfő azt mondta: az a két törvény, amelyet Brüsszel kifogásolt, megfelel az európai jogrendnek. (A levél előzményéről olvassa el korábbi írásunkat!) A miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy minden, a magyar parlament előtt fekvő törvényjavaslat az európai értékek és jogrend keretén belül van. Magyarország nem fogad el olyan törvényt, amely ütközne európai jogszabályokkal - jelentette ki.
„Tudattam vele, hogy nincs mód, hogy halasztást engedjünk, mert az alkotmány január elsejével hatályba lép, ráadásul az új alkotmányban fontos építőkő mindkét törvény. Ezek a törvények egyébként pedig nem tartalmaznak semmi olyat, amit neki jogában, módjában állna kifogásolni” – mondta el a miniszterelnök a Barrosónak írt levelével kapcsolatban.
Orbán Viktor az interjúban arról is beszélt: az uniós tagállamok közül Magyarországnak van a legkevesebb jogértelmezési vitája az unió kormányával.
Orbán: a jegybanktörvény harmonizál az európai joggal
Az új jegybanktörvény javaslatával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, az eredetileg beterjesztett indítvány is harmonizált az európai joggal, egyetlen ponton sem ütközött vele. Hozzáfűzte, hogy "ha esetleg olyan törvényt alkotunk, amely az EU-s joggal ütközik, akkor azt nem az Európai Központi Bank, hanem a Bizottság fogja majd velünk szemben észrevételezni.
Az interjúban Orbán Viktor kijelentette: nincs olyan előterjesztés az Országgyűlés előtt, amely össze akarná vonni a Magyar Nemzeti Bankot valamely más intézménnyel. Egyszerűen arról van szó, hogy az alaptörvény ezt a lehetőséget nyitva hagyja, de ha egyszer élni akar majd ezzel a parlament, törvényt kell alkotnia - mondta, hozzátéve azt is: nincs olyan terv sem, hogy Simor András jegybankelnököt lefokozzák alelnökké.
"Ha az euróválság nem lenne ilyen súlyos, szóba sem jött volna az IMF"
Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy nekünk nem pénzre van szükségünk, nem akarunk felvenni hitelt. Arra van szükségünk, hogy egy olyan megállapodást kössünk, hogy ha a nemzetközi pénzpiacok megbénulnak, akkor hozzá tudjunk jutni egy hitelvonalhoz. Tehát nekünk nem egy konkrét összegre van szükségünk, hanem egy elővigyázatossági hitelkeretre, ezért a forintokról, dollárokról szóló találgatás idő előtti.
Kijelentette azonban: az a törekvése Magyarországnak, hogy a saját lábán álljon, a saját gazdaságpolitikáját folytassa, valamint az, hogy független legyen, nem változott, és nem is fog. Hozzáfűzte, ha az európai válság nem lenne olyan súlyos, mint amilyen, szóba sem jött volna az IMF-tárgyalás, de ma a felelős gondolkodás a megállapodás megkötése felé visz.
Orbán Viktor a közeljövőben kezdődő IMF-EU-tárgyalássorozattal kapcsolatban megjegyezte egyébként, hogy "nem kellene ennek ilyen nagy feneket keríteni, az egész ügynek nincs ekkora jelentősége. Ha megállapodunk az IMF-fel, akkor van egy biztonsági szerződésünk, ha nem állapodunk meg, nincs. Attól még az ország áll a lábán, és működik." Álláspontja szerint Magyarországnak nem a saját lehetséges bajával szemben kell biztosítást kötnie, hanem "más bajai ránk gyakorolt hatása" ellen. "Anélkül is el tudjuk navigálni az ország hajóját, de biztonságosabb úgy hajózni, ha egyébként van egy ilyen biztosításunk" - fogalmazott. A jegybanki kamatemelésre kitérve azt mondta, az szerinte nem segíti a növekedés beindítását.
Az interjúban a kormányfő kijelentette, hogy nem lesz kormányátalakítás 2012. január 1-jén, és általában sem lesz "tömeges" kabinetátalakítás. Mint mondta, mindenki megbízatása addig szól, amíg az ő mandátuma. Az azonban igaz, hogy van, aki azt mondta: a négyéves ciklus közben lehet olyan pillanat, amikor azt kéri, újra üljenek le, és beszéljék meg, folytassa-e a munkáját - tette hozzá.
Nem érdekünk csatlakozni az adórendszerek összehangolását tartalmazó megállapodáshoz
A pénzügyi fegyelemről kötendő új uniós kormányközi szerződéssel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az eurótagság előtt Magyarország nem vállalhat ugyanolyan kötelezettségeket, mint az eurózóna tagállamai, és nem érdeke csatlakozni az adórendszerek összehangolását célul tűző megállapodáshoz sem.
Az interjúban a kormányfő ismét szorgalmazta a "keleti nyitást". Arra a kérdésre, tervezi-e Kína magyar államkötvények vásárlását, azt válaszolta: a piacokon Kína is jelen van.
Azzal kapcsolatban, hogy a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő megvonta a befektetési ajánlású besorolást Magyarországtól, a kormányfő úgy vélekedett: egész Európa támadás alatt áll, folyamatosan leminősítenek mindenkit, "lassan hozzá is szokunk, ezért el is veszíti jelentőségét". Megismételte, hogy véleménye szerint az a sikeres magyar út, "amelyen az elmúlt másfél évben járunk".
Emelkedtek az üzemanyagárak az utóbbi másfél hétben – de meddig tart még ez a trend? 
