|
| MTI Fotó: Kovács Attila |
Hétfőn Varsóba látogatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy egyeztessen a lengyel nemzetvédelmi miniszterrel a július 8-án és 9-én esedékes varsói NATO-csúcstalálkozó technikai és tartalmi részleteiről – épp egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök válaszlépéseket helyezett kilátásba az amerikai rakétapajzs miatt.
A tárgyalások során megerősítették, hogy Lengyelországban és a balti államokban rotációs rendszerben négy zászlóalj harccsoport fog állomásozni, amelyek a NATO állandó előretolt jelenlétének lényeges elemét fogják képezni Keleten. A tervek szerint minden zászlóaljban több száz, vagy ezernél több katona fog szolgálni, egyéb technikai részletekről azonban még nem esett szó.
Mindenki aggódik
A légvédelmi rendszer miatt gyakorlatilag már mindenkit megfenyegetett Oroszország, így nem csoda, ha a NATO is aggódik a kialakult helyzet miatt. Stoltenberg emlékeztetett a Közel-Keleten, valamint az Észak-Afrikában kialakult konfliktusokra is, elmondása szerint olyan kihívásokra is fel kell készülniük, amik nem ismernek határokat, ilyen például a terrorizmus, a kibertámadások és a ballisztikus rakéták fejlesztése is. Ugyanakkor fontosnak tartotta leszögezni, hogy a NATO válaszlépésként olyan mértékben erősíti meg biztonságát, amilyenre a hidegháború befejezése óta nem volt példa.
|
Mi a fennakadás oka? A nézeteltérések az után hangosodtak fel, hogy Amerika egy 800 millió dolláros rakétavédelmi rendszert tervez telepíteni Romániába. A rendszer hivatalosan a NATO-nak jelent segítséget abban, hogy Amerikát és Európát védje az esetleges iráni és egyéb szélsőséges országokból érkező lövedékek ellen. Erről többet itt olvashatsz a Privátbankár.hu-n. >>> |
Ha csak az isztambuli béketárgyalás volt a téma, akkor rövid beszélgetés lehetett. 
