Robbanás a magyar építőiparban: daruk sötétítik el az eget

Egy hónap alatt is jelentős a bővülés: a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján januárban az építőipar termelése 6,4 százalékkal emelkedett az előző havihoz mérten.

A KSH jelentése szerint előbbiek növekedése az ipari épületek mellett lakóépületek, oktatási épületek építésének eredménye, utóbbiak esetében a termelés gyorsforgalmi utak építése, valamint vasútfelújítási munkák és közműépítések következtében bővült.

A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 5,3%-kal emelkedett. Ez azonban merőben ellentétes folyamatok eredménye: míg az épületek építésére kötött szerződéseké 35 százalékkal bővült, addig az egyéb építmények építésére vonatkozóké 33,5 százalékkal csökkent. Ez utóbbi azonban csak első ránézésre tűnik ijesztőnek, decemberben ugyanis az egyéb építményeknél jelentősen bővült a szerződésállomány, így összességében magasan jár a megrendelések volumene ezen a téren is.

Sürgeti az idő a lakásépítőket

Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője az adatokat értékelve azt mondta: “A januári növekedés azért is figyelemre méltó, mert a magas bázishoz képest következett be, egy évvel ezelőtt, 2017 januárjában ugyanis 17 százalékos volt a bővülés”. A szakember hozzátette: az építőipar kiugró növekedését a lakásépítések is hozzájárultak, ráadásul az épületépítésekre megkötött új szerződések volumene is 35 százalékkal nőtt. Balogh László szerint ennek az is oka lehet, hogy a lakásfejlesztőket rendkívüli módon szorítja az idő. A mostani szabályozás szerint ugyanis csak 2019 végéig lesz érvényben a kedvezményes - 5 százalékos - lakásépítési áfa. Ha a fejlesztők szeretnék befejezni a már megkezdett beruházásokat, akkor két éven belül legalább 30-40 ezer új lakást kell megépíteniük, ezt követően ugyanis - ha addig nem változik az áfaszabályozás - csak jóval drágábban tudják értékesíteni azokat.

A részletes januári adatokból kiderül, hogy a rendelésállomány január végén az épületépítéseknél 22,9 százalékkal, az egyéb építményeknél 158,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábbinál, ez pedig a következő 1-1,5 évre támaszt ad a növekedésnek. Balogh László utalt arra is, hogy a jelentős kereslet, az alapanyagok drágulása és a munkaerőhiány miatti béremelkedés miatt drágábbak lettek az építkezések.

MTI Fotó: Balogh Zoltán