|
| Illusztráció. (Flickr/Mitch Barrie) |
Nyáron megkezdődhet a magyar-cseh fegyverek gyártása, és a románok hasonló lépésre készülnek, az olaszokkal kötnek szerződést - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet. Szakértők szerint a magyar példa alapja lehet a kelet-közép-európai fegyveripar fejlődésének, mert a tagállamok egy része így növelheti a hadi kiadásait, hogy megfeleljen a NATO elvárásainak.
Hamarosan gyártósorok érkeznek Kiskunfélegyházára, hogy megkezdjék azoknak az új cseh-magyar fegyvereknek az előállítását, amelyről még az előző választási ciklusban írt alá megállapodást a honvédelmi miniszter. Magyar mintára Románia szintén új fegyverek gyártásába kezd az olasz Berettával.
Vass Gábor, a Kaliber magazin főszerkesztője a lapnak elmondta: modern, műanyag tokos, nagy tárkapacitású fegyverek azok a pisztolyok, amelyeket Kiskunfélegyházán gyártanak majd a honvédségnek, illetve a rendvédelmi szerveknek. Szerinte óriási előnyt jelent a korábban rendszeresített maroklőfegyverekhez képest, hogy míg azokból legfeljebb 7-14 lövést lehetett leadni egy tárból, addig az új pisztolyokból már akár 17-19-szer is tüzelhetnek majd a katonák, anélkül, hogy tárat kelljen cserélniük. Ez különösen a rajtaütéseknél, közvetlen akcióknál lehet fontos. Hozzátette: a magyarok ugyan nem a legfrissebb cseh pisztolygeneráció licencét kapták meg, de így is rendkívül korszerű fegyvereket fognak gyártani a HM Arzenál üzemében.
A cseh-magyar pisztolyokkal szemben viszont az első három legjobb általános katonai célú géppisztoly és gépkarabély közé sorolja Vass Gábor a hamarosan Magyarországon is gyártásra kerülő Scorpion Evo 3-ast és a Bren 2-est. Mivel ezek műanyag és alumíniumtokos fegyverek, nemcsak könnyűek és könnyebben kezelhetők, hanem kevésbé is rongálódnak.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: biztonsági és gazdasági szempontból is előnyös a magyar fegyveripar elindítása. A kiskunfélegyházi fegyverüzem elindítása mintegy százmillió eurós befektetés, eközben a tervek szerint kétszáz új munkahelyet teremt, és exportbevételeket is nyújthat a későbbiekben.
A NATO azt szeretné, ha a tagállamok mindegyike a GDP-jének két százalékát költené védelmi kiadásokra, a fegyvergyártás pedig beleszámolható az ilyen jellegű költségekbe. Vélhetően ezért döntött úgy nemrég Románia is, hogy fegyvergyárat hoz létre, és az olasz Berettával köt szerződést.
A felek egymásra mutogatnak. 
