|
| Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert ajándékba kap az orosz labdarúgó-válogatott tagjai által aláírt világbajnoki labdát Nyikolaj Fjodorovtól, a kétkamarás orosz parlament, a Szövetségi Gyűlés első elnökhelyettesétől Moszkvában 2018. szeptember 17-én. Oroszország 2018. június 14. és július 15. között rendezte meg a labdarúgó-világbajnokságot. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
Mielőtt az Európai Unió életbe léptette volna az Oroszországgal szembeni szankcióit, majd az oroszok a saját válaszintézkedéseiket, azelőtt Oroszország volt a második legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, ma már viszont mindössze a 12. - mondta. Hozzátette, hogy a magyar gazdaság szereplői összességében mintegy 7 milliárd dollárnyi exportlehetőséget veszítettek el a kereskedelmi korlátozó intézkedések miatt.
Ezért is van különösen jelentősége annak - folytatta Szijjártó Péter -, hogy hosszú évek visszaeséseit követően tavaly immár 30 százalékkal sikerült növelni a kétoldalú kereskedelmi forgalmat, amely elérte az 5,5 milliárd dollárt.
Aktívan jelen vannak a magyar cégek
Ebben nagyon fontos szerepe volt a mezőgazdaságnak, hiszen négy magyar mezőgazdasági-élelmiszeripari vállalat is komoly beruházásokat hajtott végre és helyezett üzembe Oroszországban. Ezáltal a magyar mezőgazdasági jelenlét és élelmiszeripari export is előre tudott lépni - közölte a miniszter.
Ugyanígy egyre fontosabb szerepet töltenek be a magyar gyógyszeripari vállalatok az orosz gyógyszerpiacon: az Egisnek például 7 terméke ma már piacvezető, és a Richter is 20 százalékkal növelte tavaly a bevételeit. Megjegyezte továbbá, hogy egy magyar egészségipari beruházásnak köszönhetően pedig a traumatológiai orvosi eszközök piacán hamarosan 15 százalékos magyar részesedésről lehet beszámolni.
Az OTP is egyre növeli a piaci jelenlétét Oroszországban: immár 134 fiókban több mint ötezer OTP-s alkalmazott dolgozik. A Molnak pedig az olajkitermelés szempontjából Oroszország továbbra is az egyik legfontosabb helyszín. A Mol 1,3 milliárd dollárnyi befektetéssel rendelkezik már Oroszországban, és egy általa üzemeltetett mezőből 5800 hordó kőolajat termelnek ki naponta - mondta Szijjártó Péter.
2019-re már megállapodás született az Oroszországból vásárolt földgáz mennyiségéről - 4,3 milliárd köbméternyi gázt vesz Magyarország -, most a feladat az, hogy 2020-ra is meg tudjunk állapodni, hogy biztosítani tudjuk a magyar ipar, illetve a magyar lakosság gázfelhasználásának az ellátását - fejtette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Elmondta, hogy ugyanígy folyamatosan tárgyalnak a pénzügyi együttműködés fejlesztéséről.
Szavai szerint a következő lépés az, hogy a hozzáadott érték tekintetében eggyel nagyobb dimenzióba helyezzék az együttműködést, így az egészség- és az élelmiszeripar mellé a víz- és nehézipari együttműködésnek is fel kell zárkóznia. Az ehhez szükséges tárgyalásokat lefolytatják, novemberben pedig aláírják a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást.
Szijjártó további közeledést szeretne
A kereskedelmi szankciókkal kapcsolatos felvetésre a miniszter elmondta továbbá: ma már több olyan európai ország is van, amely az automatikus szankciómeghosszabbítás helyett a párbeszéd, a szankciók hatásaival való őszinte szembenézés oldalára állt.
A magyar kormány szerint a kirobbanás előtt álló világkereskedelmi háború azt indokolja, hogy Európa keleti és nyugati fele kulturáltan, a kölcsönös tisztelet alapján tudjon egymással együttműködni.
Korábban az EU is pozitív értelemben, tervek szintjén beszélt az Eurázsiai Gazdasági Unióval folytatandó együttműködésről, ma ettől sajnos nagyon messze vagyunk - jegyezte meg a tárcavezető.
Ezért nagyon fontosnak nevezte, hogy legyen folyamatos párbeszéd az EU és Oroszország, illetve az uniós tagállamok és Moszkva között. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország és Oroszország vezetői minden évben találkoznak.
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
