|
| Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert ajándékba kap az orosz labdarúgó-válogatott tagjai által aláírt világbajnoki labdát Nyikolaj Fjodorovtól, a kétkamarás orosz parlament, a Szövetségi Gyűlés első elnökhelyettesétől Moszkvában 2018. szeptember 17-én. Oroszország 2018. június 14. és július 15. között rendezte meg a labdarúgó-világbajnokságot. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
Mielőtt az Európai Unió életbe léptette volna az Oroszországgal szembeni szankcióit, majd az oroszok a saját válaszintézkedéseiket, azelőtt Oroszország volt a második legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, ma már viszont mindössze a 12. - mondta. Hozzátette, hogy a magyar gazdaság szereplői összességében mintegy 7 milliárd dollárnyi exportlehetőséget veszítettek el a kereskedelmi korlátozó intézkedések miatt.
Ezért is van különösen jelentősége annak - folytatta Szijjártó Péter -, hogy hosszú évek visszaeséseit követően tavaly immár 30 százalékkal sikerült növelni a kétoldalú kereskedelmi forgalmat, amely elérte az 5,5 milliárd dollárt.
Aktívan jelen vannak a magyar cégek
Ebben nagyon fontos szerepe volt a mezőgazdaságnak, hiszen négy magyar mezőgazdasági-élelmiszeripari vállalat is komoly beruházásokat hajtott végre és helyezett üzembe Oroszországban. Ezáltal a magyar mezőgazdasági jelenlét és élelmiszeripari export is előre tudott lépni - közölte a miniszter.
Ugyanígy egyre fontosabb szerepet töltenek be a magyar gyógyszeripari vállalatok az orosz gyógyszerpiacon: az Egisnek például 7 terméke ma már piacvezető, és a Richter is 20 százalékkal növelte tavaly a bevételeit. Megjegyezte továbbá, hogy egy magyar egészségipari beruházásnak köszönhetően pedig a traumatológiai orvosi eszközök piacán hamarosan 15 százalékos magyar részesedésről lehet beszámolni.
Az OTP is egyre növeli a piaci jelenlétét Oroszországban: immár 134 fiókban több mint ötezer OTP-s alkalmazott dolgozik. A Molnak pedig az olajkitermelés szempontjából Oroszország továbbra is az egyik legfontosabb helyszín. A Mol 1,3 milliárd dollárnyi befektetéssel rendelkezik már Oroszországban, és egy általa üzemeltetett mezőből 5800 hordó kőolajat termelnek ki naponta - mondta Szijjártó Péter.
2019-re már megállapodás született az Oroszországból vásárolt földgáz mennyiségéről - 4,3 milliárd köbméternyi gázt vesz Magyarország -, most a feladat az, hogy 2020-ra is meg tudjunk állapodni, hogy biztosítani tudjuk a magyar ipar, illetve a magyar lakosság gázfelhasználásának az ellátását - fejtette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Elmondta, hogy ugyanígy folyamatosan tárgyalnak a pénzügyi együttműködés fejlesztéséről.
Szavai szerint a következő lépés az, hogy a hozzáadott érték tekintetében eggyel nagyobb dimenzióba helyezzék az együttműködést, így az egészség- és az élelmiszeripar mellé a víz- és nehézipari együttműködésnek is fel kell zárkóznia. Az ehhez szükséges tárgyalásokat lefolytatják, novemberben pedig aláírják a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást.
Szijjártó további közeledést szeretne
A kereskedelmi szankciókkal kapcsolatos felvetésre a miniszter elmondta továbbá: ma már több olyan európai ország is van, amely az automatikus szankciómeghosszabbítás helyett a párbeszéd, a szankciók hatásaival való őszinte szembenézés oldalára állt.
A magyar kormány szerint a kirobbanás előtt álló világkereskedelmi háború azt indokolja, hogy Európa keleti és nyugati fele kulturáltan, a kölcsönös tisztelet alapján tudjon egymással együttműködni.
Korábban az EU is pozitív értelemben, tervek szintjén beszélt az Eurázsiai Gazdasági Unióval folytatandó együttműködésről, ma ettől sajnos nagyon messze vagyunk - jegyezte meg a tárcavezető.
Ezért nagyon fontosnak nevezte, hogy legyen folyamatos párbeszéd az EU és Oroszország, illetve az uniós tagállamok és Moszkva között. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország és Oroszország vezetői minden évben találkoznak.
Igaz, nem a napközbeni minimumon van. 
