Az előző ülés után kiadott közlemény szövege alapján is számítani lehetett a döntésre, továbbá Palotai Dániel, MNB ügyvezető igazgató múlt heti nyilatkozatában is megjegyezte, hogy nincs szükség változtatásra - közölte az adatokat kommentálva Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Este elemzői.

Az elemzők megjegyezték: az inflációs folyamatok továbbra is nyomottak, amelyek a laza monetáris politika fenntartását támogatják. Decemberben 0,9 százalékon állt az inflációs mutató éves alapon, miközben a tavalyi év egészében 0,1 százalékkal mérséklődött átlagosan a fogyasztói árindex. Az idei évben sem számítunk jelentős gyorsulásra, várakozásaink szerint 2016-ban sem sikerül elérni a jegybanki 3 százalékos célt, átlagosan 1,3 százalék lehet idén az infláció Magyarországon.

Még nagyon sokáig így marad

A jegybank jelenlegi kommunikációja szerint a teljes előrejelzési időhorizonton, azaz 2017 végéig változatlan maradhat a jelenlegi alapkamat. Ráadásul Palotai szerint akár még ennél tovább is a tartás mellett dönthet a Tanács (2018 első negyedév vége). Alapforgatókönyvben mi is változatlan kamatszinttel számolunk legalább 2017 első negyedévéig. Ugyanakkor nem zárják ki egy újabb lazítási ciklus indítását, legkorábban idén a második negyedévben. Ezt támogathatja a csökkenő olajár, illetve az Európai Központi Bank további lazító intézkedésekről dönthet márciusban. A márciusi felülvizsgált Inflációs jelentéssel párhuzamosan a jegybank kommunikációja is megváltozhat - közölték.

Okok, amiért nem nyúlnak a kamathoz

Kiss Mónika, az Equilor vezető elemző is úgy látja,  rövid távon továbbra is a nem konvencionális eszközök juthatnak főszerephez, további kamatvágást több okból is elkerülheti a jegybank.

Az elemző szerint az inflációs kilátások korrigálása ellenére nem várható, hogy a jegybank kamatvágással lépjen fel az infláció élénkítésének érdekében.

A kamatmódosítással ugyanis a magyar irányadó kamatszint megközelítené az év végére várhatóan 1 százalékra emelkedő amerikai kamatszintet, ahol az amerikai állampapírok árazása sokkal attraktívabbnak bizonyul a magyarral szemben, miközben a jegybankok egymástól széttartó monetáris politikát folytatnak.

Kivárnak márciusig

Meglátásuk szerint az MNB kivár a márciusi inflációs jelentésig, valamint az EKB szintén márciusi kamatdöntő üléséig. Amennyiben az eurózóna jegybankja további monetáris lazító intézkedéseket jelent be, valamint az olaj árában nem következik be jelentős visszapattanás, úgy az MNB számára is nagyobb tér nyílik a nem konvencionális eszközökkel történő lazításra.

A harmadik ok, amiért a kamatpályával kapcsolatban nem várnak változást, a márciusi hitelminősítői kör. Azonban ha a hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriába emelnék Magyarországot és ezzel párhuzamosan a lengyel jegybank is 1 százalékra csökkentené irányadó kamatszintjét, a helyzetet újra kellene értékelnie a Monetáris Tanácsnak - jegyezte meg Kiss Mónika kommentárjában.