Diplomáciai források szerint a találkozón összegről nem döntenek, csupán a spanyol kérelmet rögzítik, illetve az euróövezet többi országának készségét a segítségre. Értesülések szerint a miniszterek azt is értésre adják majd: a bankok számára is feltételeket szabnak ahhoz, hogy további állami támogatásban részesüljenek. A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint Spanyolországnak legalább 40 milliárd eurót kell bankjainak feltőkésítésére áldoznia, hogy az ágazat szembe tudjon nézni a gazdasági válság tovagyűrűző kihívásaival.
Görögország, Írország és Portugália után Spanyolország lehet a 17 országból álló euróövezet negyedik állama, amely nemzetközi segítségre szorul. A lépés tovább nehezítheti az euróövezet egészének a helyzetét. A Moody's nemzetközi hitelminősítő máris jelezte, hogy a görög és a spanyol helyzet miatt más országok besorolásának a csökkentése is szóba kerülhet, beleértve a maximális besorolással rendelkezőket, köztük Németországot is. Amennyiben Görögország elhagyja az euróövezetet, a zóna minden országát szinte automatikusan lejjebb sorolhatják - adta értésre a Moody's.
|
| Jean Claude Juncker Fotó: europa.eu |
Közben a spanyol bankválság gyors megoldását sürgette az euróövezeti tagállamok pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport elnöke. A Deutschlandfunk rádióállomásnak adott, nyilatkozatában Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és költségvetési miniszter hangsúlyozta, hogy a megoldásnak mielőbb meg kell születnie. Juncker ugyanakkor a spanyol kormány konszolidációs erőfeszítéseire utalva annak a véleménynek adott hangot, hogy a spanyolországi és a görögországi helyzet nem hasonlítható össze egymással.
Az egyik legtekintélyesebb európai uniós politikus szerint míg Spanyolország bankproblémával küszködik, Görögország ennél jóval szélesebb problémával néz szembe. "Talán túl gyors tempót diktáltunk Görögországban" - ismerte el az Eurócsoport elnöke, aki szerint hiteles növekedési perspektívákra van szükség. Juncker nem zárkózott el az elől, hogy átgondolják a Görögországgal kapcsolatos megoldási módozatokat, hozzátette ugyanakkor, hogy Athénnak mindenképpen az Euróövezetben kell maradnia.
A luxemburgi miniszterelnök határozottan állást foglalt a német kancellár, Angela Merkel által erősen szorgalmazott pénzügyi tranzakciós adó bevezetése mellett. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a pénzügyi szektor vegyen részt a válság következményeinek elhárításában. Juncker szerint ugyanakkor a pénzügyi tranzakciós adót a lehető legszélesebb alapokon kell bevezetni. Nem engedhető meg, hogy egyes pénzügyi központok - mint például London - mások terhére hasznot húzzanak egy ilyen adó bevezetéséből - fűzte hozzá.
Juncker - akinek mandátuma az Eurócsoport élén július közepén jár le - meggyőződését fejezte ki, hogy az utódlás kérdése heteken belül rendeződik. Megerősítette: abból indul ki, hogy sikerül utódot találni, és senki nem szegül szembe azzal a szándékával, hogy átadja hivatalát. A legesélyesebbnek tartott jelölt a posztra Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, jelöltsége azonban sokak által vitatott. Jean-Claude Juncker 2005 óta irányítja a pénzügyminiszteri csoport munkáját. Legutóbb 2010-ben erősítették meg posztján. A luxemburgi politikus korábban azt közölte, hogy nem vállal újabb mandátumot.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
