Első ránézésre nem túl biztatóak a svéd Göteborgban indult kétéves kísérlet első előzetes eredményei a Bloomberg beszámolója szerint. A városban 6 órára csökkentették a Svartedalen idősek otthonában dolgozó ápolók munkaidejét azonos fizetés mellett. A munkaidőcsökkentés ellensúlyozására a projekt idejére 17 főt vettek fel nagyjából 12 millió svéd korona (mintegy 388 millió forint) összköltséggel.
Az intézkedések eredményeként a dolgozók egészségesebbnek érzik magukat, kevesebbet vannak betegszabadságon és javult az idősek gondozásának színvonala is - a város mégsem tervezi, hogy a kísérleti rendszert véglegesen is bevezeti. Ennek oka pedig egyértelműn a megemelkedett költségszint. A helyi illetékes politikus, Daniel Bernmar szerint ugyanis belátható időtávon messze túlságosan drága a munkaórák számának csökkentése ahhoz, hogy általánosan is bevezessék.
A göteborgi kísérlet nem az egyetlen Svédországban: több hasonló projekt is fut a rövidebb munkanapok hatásvizsgálatára. Svédország nagyon ügyel a nagylelkű jóléti állam imázsra, kísérleteit pedig világszerte szoros figyelemmel követik - például Franciaországban, ahol másfél évtizede 35 órára rövidítették a munkahetet, de egyre nagyobb a nyomás a kormányon, hogy törölje el ezt az intézkedést.
Bár a munkanapok átlagos hossza az elmúlt száz évben csökkent Svédországban, a hatórás munkanapokat jelenleg nem tervezik bevezetni országos szinten. A Bloomberg tudósítása mindazonáltal kiemeli azt a szempontot is, hogy az állami kiadások 4,7 millió koronával csökkentek a kísérlet első 18 hónapja alatt, mivel a pluszban felvett munkaerőnek nem kellett munkanélküliségi támogatást fizetni.
| Nem elég hatékonyak a beosztottjaid? Dolgozzanak csak négy napot!Bár az elmúlt években egyre komolyabb előrelépések történtek a rugalmas munkavégzés területén, azért még jócskán van hová fejlődnünk. A home office ma már kezd megszokottá válni, de a négynapos munkahét Magyarországon még finoman szólva is ismeretlen. Holott a koncepció mindenképpen életképes, erre példa mások mellett a világ egyik leggazdagabb emberének ötlete is. |
Rövid távon ugyan a költségek megugrása elijesztheti a döntéshozókat a hatórás munkanapok bevezetésétől, de azért azt is megvizsgálják, hosszabb távon milyen hatása lenne a társadalomra. A várakozások szerint a munkaintenzív szakmáknál például elképzelhető, hogy kitolhatja a munkaképesség időtartamát.
Daniel Bernmar emellett azt is elmondta: személyszerint hisz abban, hogy a rövidebb munkanapok hosszú távon igenis jó megoldást jelentenek. Ki kell használni az előnyeit annak, hogy egyre gazdagabbak vagyunk - és nem csak úgy, hogy új autót vásárolunk vagy többet fogyasztunk, mondta a politikus.
Nem kell a világ szegény sarkaiba menni azért, hogy rabszolgamunkával vádolható cégeket találjanak a
hatóságok, úgy néz ki, elég Olaszországban körülnézniük. 
