A Városligetről szóló törvény a Fővárosi Közgyűlés kezébe adja annak meghatározását, hogy mi épüljön a Ligetbe. Főpolgármesterként az első intézkedéseim között fogom javasolni a képviselőknek, hogy úgy módosítsák a Városliget Építési Szabályzatát, hogy egyetlen új épület se legyen építhető a parkban. Egy hely van ugyanis a Földön, ahol múzeumi negyed nem épülhet, az pedig a Városliget – jelentette ki idén januárban Karácsony Gergely. Az akkor még ködösen távoli ígéret beváltása most kézzel fogható közelségbe került. Karácsony Gergely pedig már első főpolgármesteri nyilatkozataiban megerősítette korábbi ígéretét. Az Indexnek így fogalmazott:
„A jogtechnikai részét kitaláljuk, de cél az, hogy a Városligetben új épület, amelynek még nincs hatályos építési engedélye, az ne is kapjon. Stratégiai cél az építkezések leállítása.”
A múzeumi negyedet építő Városliget Zrt. másnap közleményt adott ki azt állítva, hogy "a Liget Budapest projekt valamennyi jelenleg is zajló és a közeljövőben elinduló projekteleme végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik. Az építmények a Fővárosi Közgyűlés által már évekkel ezelőtt elfogadott Városliget Építési Szabályzat (VÉSZ) alapján kapták meg a végrehajtható építési engedélyeket az illetékes kormányhivataltól." A projektfelelős cég azt is hozzátette, hogy a VÉSZ módosítása akkor lenne jogszerű, ha kiterjedt szakmai, civil és társadalmi egyeztetések előznék meg.
|
| Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt az önkormányzati választáson a zuglói Örökzöld Óvodában kialakított szavazókörben 2019. október 13-án. MTI/Balogh Zoltán |
Mint emlékezhetünk az Orbán-kormány mindenféle előzetes vita, sőt egyeztetés nélkül döntött a Városliget sorsáról 2013 decemberében, holott a park az állam, a főváros és a zuglói önkormányzat osztatlan tulajdona ma is. Az új törvény ugyanis a tulajdonjogot formailag nem érintette, ám gyakorlatilag kiürítette. A tulajdonosok ugyanis semmibe sem szólhatnak bele.
A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. rendeli meg a terveket, kéri meg az építési engedélyeket, folytatja le a közbeszerzési eljárásokat, köti meg a szerződéseket és igazolja a teljesítést. A rendelkezésre álló források felett is a cég rendelkezik. Az új épületek kizárólagos állami tulajdonba kerülnek, a múzeumok csak bérbe kapják, a bevételek szintén az államkasszába folnyak be. Zugló és Budapest egyetlen fillért sem kapott cserébe.
A városházának azonban nemcsak a tulajdonosi jogokról, de az átalakítás befolyásolásáról is le kellett mondania. A törvény értelmében se a zöld területre vonatkozó kormányrendeletet, se az akkori városrendezési és építési szabályzatot, se a városfejlesztési koncepciót nem kell figyelembe venni. Az új Városligetre vonatkozó építési szabályzatról pedig előre kikötötték, hogy „tartalmát a kormány által meghatározott program determinálja”. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásként az engedélyezés egyszerűbb és főként gyorsabb. Ráadásul az engedélyezési eljárás során indított pereknek nincs felfüggesztő hatályuk, ezért folyhatnak azóta is szabadon az építkezések. A közleményben egyébként a Városliget Zrt. is arra hivatkozik, hogy a fővárosnak mostanra nincs joghatósága a területen.
Ez igaz, s valóban nagyon nehéz fellépni a park beépítése ellen. De nem lehetetlen. A beépítést erősen ellenző Civil Zugló Egyesület hat épület esetében indított pert: a Néprajzi, a Közlekedési Múzeum, az Új Nemzeti Galéria, a Közlekedési majd Magyar Innováció Háza és két – a Dózsa György úti és a Hermina úti – mélygarázs építési engedélyét támadták meg. Meglehetős sikerrel. Az építési engedélyeket javarészt az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt hatályon kívül helyezte a bíróság, és új eljárás lefolytatására utasította az illetékes Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi építésügyi és örökségvédelmi osztályát. Az ügyekben eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Közlekedési Múzeum kapcsán hozott ítélet hirdetésekor kimondta, hogy az engedélyező hatóság eljárása „eléri az Alaptörvény-ellenesség szintjét”. Idén januárban volt olyan időszak, amikor a Liget-projekt két szimbolikus épületének – a Néprajzi Múzeumnak és az Új Nemzeti Galériának – sem volt érvényes építési engedélye. Csakhogy a legendásan kormányhű Kosztyu Anikó vezette építési osztály – a kiemelt beruházások egyik kijelölt engedélyező hatósága - néhány hét múlva új határozatokat adott ki, amelyben gyakorlatilag megismételte az első döntések rendelkezéseit.
Az egyesület ezeket a határozatokat is megtámadta. Erre utalt Karácsony Gergely, amikor azt állította, hogy a zuglói önkormányzat most kapott egy függő hatályú határozatot, mely szerint az egyik épület építési engedélyét megtámadták a bíróságon és a Néprajzi Múzeumnak nincs engedélye. Más információk szerint a Városligeti Színház sem rendelkezik jogerős építési engedélyekkel.
|
| A két nyertes látványterv. Képek forrása: ligetbudapest.org |
Az Mfor információi szerint a Városligetben épülő vagy ide tervezett épületek közül a Néprajzi Múzeum, az Új Nemzeti Galéria építési engedélyének ügyében jelenleg is folyik a per, de a volt Közlekedési Múzeum helyére épülő Magyar Innováció Háza, a Dózsa György úti Mélygarázs és a Hermina úti garázs sem rendelkezik érvényes építési engedéllyel. (A Zene Háza építési engedélyét még a civilek ébredése előtt, 2016 márciusában kiadták. A terveket azóta ötször módosították. A Biodóm építési engedélye még korábban, 2016 februárjában kelt, természetesen Kosztyu Anikó hivatala adta ki mind a kettőt.) ) A fenti perek állásáról lapunk információja szerint Karácsony Gergely részletes összegzést kapott.
De akad más út is a Városliget Zrt. terveinek akadályozására. 1990 és 2015 között a park hasznosításáról a Fővárosi Önkormányzat illetékes bizottsága döntött, és a kérelmezők többségét a növényzet védelmére hivatkozva visszautasította. Mutatványosok, koncertszervezők például csak a Felvonulási térre kaphattak engedélyt.
A Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés 2015-ben egy rendeletmódosítással kivette a Városligetet a zöld területekre vonatkozó korlátozások alól, a terület hasznosítását pedig nagyvonalúan átengedte a Városliget Zrt.-nek. A cég pedig sosem látott mennyiségű és színvonalú rendezvényt szabadított a parkra. A Fővárosi Közgyűlés mindezt a rendelet eredeti tartalmának visszaállításával megakadályozhatná.
A Liget projekt bírálói szerint valójában nem is múzeumi, hanem szórakoztató negyed épül. Az új épületek java részét nem kiállítóhelyek, hanem kávézók, boltok, különféle konferenciatermek, egyéb funkciójú terek foglalják el. De ezen túl is számos vendéglátóipari egység van lesz a Ligetben.
A VÉSZ legutóbbi módosítása szerint - mutatott rá korábban a Magyar Narancs - három új vendéglátóipari egység - Egészség-, Piknik- és Sörkert munkanévvel - nyitható a parkban a meglévők mellett. Megmarad a műemlék pavilonban működő Pántlika, az egy kézben lévő BRGR és a Robinson, valamint a Nyereg Itató, amelynek üzemeltetési pályázatát 2011-ben nyerte meg a Monsoon Rain Kft. A vendéglátóhely és a hozzá tartozó 800 négyzetméteres kert bérbeadására a Városliget-törvényt benyújtó Papcsák Ferenc még zuglói polgármesterként tett javaslatot. A szerződést meghökkentően hosszú távra kötötték, a cég egészen 2029. december 31-ig bérelheti az éttermet. A Monsoon Rain többségi tulajdonosa a Food Style Kft., amely egyúttal az összes fővárosi gyógyfürdő büféjét üzemelteti. A Food Style tulajdonosa a L.A.C. Holding Zrt., amelynek vezérigazgatója és egyedüli tulajdonosa Horváth László, aki az első Orbán-kormány alatt a Magyar Fejlesztési Bank igazgatótanácsának tagja volt, később pedig megvette a kegyvesztetté vált Spéder Zoltán részesedését a Schmidt Mária és gyermekei (Ungár Anna és Ungár Péter) érdekeltségébe tartozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben. Horváth 2017-ben 25 százalék erejéig bevette a Monsoon Rainbe a Pannon Census Kft.-t, mely cég egyetlen tulajdonosa Papcsák Ferenc, aki annak idején Zugló polgármestereként a bérbeadást javasolta. A megkötött bérleti szerződések módosítása kemény dió, de a VÉSZ tervezett módosításával egyúttal a vendéglátó helyek számának bővülése is megakadályozható.
.A Városliget Zrt. harcias közleménye után Fürjes Balázs, a kormány "megoldóembere" lépett elő és a Magyar Nemzetnek jóval békülékenyebb hangnemben azt mondta, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) érdemes majd áttekinteni a Liget-projekt ügyét, ha Budapest új vezetésének bármi felvetése van. A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár szerint a tanácsban lehet beszélni arról is, hogy mi legyen a sorsa a „Budapest, sportfőváros” programnak.
