Aki eddig nem próbálta megérteni az idők szellemét, a Zeitgeist-et egyre instabilabb világunkban, az tegnaptól bizonyosan jobban odafigyel. A 2008-as pénzügyi válság előbb gazdasági, majd szociális és mostanra politikai megrendülést eredményezett előbb Európában és most már az Egyesült Államokban is. Véget ér a 20. század, annak nemzetközi intézményei és doktrínái a szemünk előtt üresednek ki és válnak működésképtelenné.
Dogmák röpülnek ki az ablakon
A frusztrált amerikaiak roncstársadalma, kékgallérosai és alsó-középosztálya radikális változásokat akartak látni, az eddig olyan jól működő kétpártrendszer pedig most látványosan fejre állt. Egyes baloldali és liberális körök Trump fasizmusáról beszélnek, hiszen ellentétben a hagyományos jobboldallal, a fasiszta ideológia állt ki a dolgozók szociális érdekeiért, de úgy, hogy mindezt az erőteljes nacionalizmus bázisán tette.
|
| Káncz Csaba |
Azt már most megállapíthatjuk, hogy Nancy Reagen 2016. március 6-i halálával mintha az amerikai konzervativizmus 1980-as évektől gyakorolt neoliberalizmusa is sírba szállt volna. A republikánusok korábban a piac primátusát hirdették az állammal szemben és dicshimnuszokat zengtek az individualizmusról, szembeállítva a visszamaradottnak tekintett állami beavatkozással. Ennek viszont most vége, Trump két kézzel hajítja ki ezeket a dogmákat az ablakon.
Trump a nem felsőfokú végzettségű fehér választóknál 4 az 1 arányban verte Clintont. A fehér munkásosztály lázadása a Clinton által képviselt washingtoni politikai kaszt globalizációs és bevándorlási politikája ellen a tegnapi napon átütőnek bizonyult. A hullám által most felemelt Trump véget akar vetni a véres globális katonai intervencióknak és a felszabadult forrásokat a lepukkant hazai infrastruktúra és oktatási rendszer fejlesztésére fordítaná. Első beszédében nem véletlenül hangsúlyozta a gazdaság felpörgetést, az infrastruktúra-fejlesztést, a nemzet egyesítését.
Mi lesz az új paktum a katonai-ipari komplexummal?
Ez viszont komoly érdeksérelem lenne a legerősebb lobbi csoport, a katonai-ipari komplexum számára, így teljesen nyilvánvaló, hogy az elkövetkező hetekben Trumpnak megegyezésre kell jutnia velük. Ennek a lobbinak az érdeksérelmét minden elnöknek tízszer is meg kell gondolnia. Trump hajlandó a kompromisszumokra a nagy lobbi csoportokkal, nem véletlenül váltott ki döbbenetet egy hete az az értesülés, miszerint egy Goldman Sachs-os hátterű tanácsadóját akarja megválasztása esetén megrakni pénzügyminiszterének.
„The Donald” megszabadítaná Amerikát a nemzetközi biztonságpolitikai elkötelezettségeitől, amely szerinte csak bukott katonai intervenciókat és pénzügyi válságot hozott. A Republikánusok kemény magjában kialakult az a meggyőződés, miszerint véget kell vetni egyes NATO-tagállamok potyautas bliccelésének és felül kell vizsgálni a Washington által korábban adott háborús garanciákat. Ez hazánk számára egy aggasztó fejlemény, hiszen a teljes hazai páncélos erő technikailag tökéletesen elavult, fenntartása költséges és harcértéke a nullához közeli.
Kínától Iránig most lélegzet visszafojtva figyelik, hogy az új elnök mit vált be a kampányban tett fenyegetéseiből. Trump szándékolt közeledése Moszkvához és komoly szintű érdektelensége a NATO irányába komoly kérdéseket vet föl a balti országok, Ukrajna és Grúzia biztonságával kapcsolatban is és ez már a napokban aggodalmakat váltott ki a brit katonai vezetésben.
Káncz Csaba jegyzete
Yvette Cooper alsóházi felszólalása előtt nem sokkal Keir Starmer brit miniszterelnök is egyértelműen Dánia pártjára állt Grönland ügyében. 
