|
| EPA/Miguel Gutiérrez |
Venezuela tegnap felfüggesztette az amerikai diplomaták három napon belüli távozására vonatkozó követelését, és 30 napot adott arra, hogy a felek úgynevezett érdekképviseleti irodát hozzanak létre a kapcsolatok fenntartására. Caracas megpróbálja enyhíteni a politikai feszültséget Washingtonnal, hiszen a kiszivárgó információk szerint Trump komolyan fontolgatja a teljes olajembargó bevezetését. Az USA tavaly napi 510 000 hordó olajat vásárolt Venezuelától és az esetleges amerikai lépés végzetes csapásnak bizonyulna a venéz gazdaság számára, miközben megrendítené Maduro elnök hátországát is. Az USA-ba irányuló olajszállítások adják a teljes venéz olajexport készpénzbevételének 75 százalékát.
Lefoglalt vagyonok
Bizonyára nem a Pentagon előzetes tudta nélkül ugrott ki José Luis Silva ezredes sem, a Washingtonba akkreditált venezuelai katonai attasé. Az ezredes szombaton az amerikai spanyol nyelvű lapnak, az El Nuovo Heraldnak jelentette be, hogy már nem ismeri el Maduro elnökségét és szabad választásokra szólított fel. A venezuelai védelmi minisztérium válaszul hazaárulással vádolta meg a katonai attasét.
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó közben bejelentette, hogy az USA lefoglalja a venéz kormány bankszámláit és eszközeit és azokat Juan Guaidó, az ellenzéki többségű venezuelai parlament elnökének „átmeneti kormányához” irányítják. Az eszközök között szerepel a venéz állami olajtársaság amerikai olajfinomítójának (Citgo) ingatlanai Houstonban.
Washingtont Venezuelában nem csak a világ legnagyobb igazolt kőolajkészlete érdekli, hanem Maduro megbuktatásával szeretné visszaszorítani Peking és Moszkva befolyását Latin-Amerikában. Ez a törekvés harmonikusan illeszkedik a 2017 decemberében nyilvánosságra hozott amerikai Nemzetbiztonsági Stratégiához: ez egy új, hibrid háborús korszakot jelenít meg Washington, Moszkva és Peking viszonyában, amely a háborús küszöb alatt folyamatos küzdelmet vetít előre.
Indul a hibrid küzdelem
Ezen művelet koordinálására a hétvégén Washington kinevezte Elliott Abramst venezuelai „különleges megbízottnak”.
|
| Káncz Csaba |
Bár Abrams nem beszél spanyolul, a Reagan és a Bush kormányzatok alatt már több alkalommal játszott vezető szerepet dél-amerikai kormányok destabilizálásában. Ezek közül kiemelkedett a nicaraguai Kontráknak nyújtott illegális CIA támogatás az 1980-as években, amelynek ügyében Abrams még a Kongresszusnak is hazudott, ezért jogerősen elítélték. Miután csatlakozott a a Nemzetbiztonsági Tanácshoz, részt vett 2002 áprilisában egy becsődölt puccs megszervezésében Hugo Chavez venéz elnök ellen.
Eközben a Kremlhez közeli orosz zsoldoshadsereg tagjai érkeztek Venezuelába az utóbbi napokban, hogy megerősítsék Maduro védelmét. Ha az elnök bukik, Moszkva búcsút inthet a venéz olajprojektjeinek, ahogyan a 17 milliárd dollárt kitévő hiteleinek is. Az orosz zsoldosok igazán nem panaszkodhatnak tétlenségre ezekben a napokban: múlt szerdán az orosz külügyminisztérium jelentette be, hogy a zsoldosai képzik ki a szudáni hadsereget. Szudánban a rendfenntartók több tucat embert megöltek az elmúlt hónapban, akik az alapvető élelmiszerek árának rohamos emelkedése miatt tiltakoztak. A megrendült hatalmú despota, Omar al-Basir elnök, 29 éve uralja az országot.
Káncz Csaba jegyzete
