A járulékok csökkentésének lehetősége korábban már többször felmerült, most pedig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is rábólintott a lehetőségre. Ez azonban kevés lesz ahhoz, hogy visszaszorítsák az egyre drasztikusabb mértéket öltő munkaerőhiányt, emellé képzési, oktatási és toborzás-szervezési megoldásokat is találni kell, ezt mondta Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke a Privátbankár.hu-nak.

A vállalkozóknak is kell segítség

A járulékok csökkentése önmagában nem enyhítené a vállalkozók terheit, így sem a versenyképességük, sem a munkahely teremtési lehetőségek nem nőnének, véli Zara László. A szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás legalább 10 százalékos csökkentésével látványos változásokat lehetne elérni a vállalati szektorban, aminek a béremelés csak az egyik részét képzi. A nagyvállalatok például technológiai fejlesztéseket hajthatnak végre a fennmaradó pénzből, ez a munkahelyteremtés mellett a termelékenységet is javítaná.

A mikrovállalkozásoknak azonban még ez is kevés lenne az elnök szerint, mivel számukra egy ekkora kedvezmény sem tudna finanszírozni egy-egy beruházást, vagy épp új munkahelyek teremtését, kismértékű tisztulást azonban elérhetnénk ebben az ágazatban is.

Nem elég csábító

Ha úgy számolunk, hogy megszűnhet a 10 százalékos nyugdíj- és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási járulék, úgy a mostaninál 18,5 százalékkal magasabb bért kaphatnának a munkavállalók. Ez bár a hazai alkalmazottaknak jó hír, valójában kevés ahhoz, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozókat, mivel a magyar és az uniós bérek közti különbség ennél jóval magasabb. Ráadásul azokban a súlyosan érintett ágazatokban, mint amilyen például a mezőgazdaság, szintén nem érne sokat, mivel itt egyébként is költség- és köztehermentesen, sokszor szürkén vagy feketén foglalkoztatják az embereket.

A kettő együtt nem működik

Bár az ötlet jó, a fő kérdés, hogy először a foglalkoztatottságot vagy a versenyképességet szeretnék-e növelni, még nem világos, fűzte hozzá Zara László. Egyelőre azonban azt sem tudjuk, pontosan mekkora mértékű csökkenés jöhet majd a közeljövőben, ahogy az sem világos, hogy egyszeri, vagy lépcsős megoldásról van szó.

Egy kisebb mértékű, több lépcsős csökkentés ugyanis elodázná a versenyképesség elérésének időpontját, ezzel kevésbé lennének tervezhetőek a leendő beruházások. Emellett biztosan lesznek területek, ahová kevesebb pénz jut majd, ezeket kell mihamarabb feltárni, és szakmailag megvitatni a stratégia hátterét.