A korábban várt 4,2 százalékkal szemben 4,4 százalékos GDP-bővülést vár a jegybank, míg a várható infláció mértékét 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelte.
A friss inflációs jelentés szerint jövőre a GDP 3,5 százalékkal, 2020-ban 2,8 százalékkal bővül majd, miközben az infláció 2019-ben 3,1 százalékra nő, 2020-ban pedig 3,0 százalék lesz.
A korábbi, márciusi inflációs jelentés alapján jövőre 2,9, 2020-ra 3,0 százalékos fogyasztói áremelkedést vártak, a jövő évtől azonban fokozatosan lassuló GDP-növekedési ütemet prognosztizáltak: 2019-ben 3,3 százalékos, azt követően 2,7 százalékos gazdasági növekedést várt az MNB.
Elhagyták a tartós szót
A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció, amely ugyan az olajár-változás miatt átmenetilleg 3 százalék fölé emelkedik, de 2019 közepétől fenntartható szerkezetben éri el a célt - fogalmazott a monetáris tanács keddi kamatdöntése után, egyben az eddigi indoklásokban szereplő „tartós” kifejezés elhagyásával jelezték: az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges.
A testület szerint végig, a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján a jelenlegi laza monetáris kondíciók már nem tudnak fennmaradni. Azt is ismertették, az árfolyam alakulása csak közvetve, annak az inflációs folyamatokra gyakorolt hatásán keresztül befolyásolja a tanács helyzetértékelését.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
