3p
Londoni elemzők szerint Oroszország, nem pedig a Nyugat húzhatja a rövidebbet az élelmiszerimportra bevezetett embargó miatt.

A nyugati élelmiszerimportra bejelentett orosz embargó legnagyobb vesztese valószínűleg maga Oroszország lesz - jósolták csütörtöki helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó két vezető közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson közös tanulmányában azt valószínűsítette, hogy az embargó legjelentősebb oroszországi hatása a magasabb infláció lesz. A két szakértő kimutatta, hogy Oroszország tavaly 25 milliárd dollár értékben importált a tilalmi listára felvett élelmiszerekből, és ebből 9,5 milliárd dollárnyit vásárolt az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól, Norvégiától, Kanadától és Ausztráliától. Ezt alapul véve a Capital Economics két közgazdásza úgy számol, hogy a tilalmi intézkedéstől érintett importmennyiség a teljes orosz inflációs kosár 2 százalékát teszi ki.

Az orosz kormány arra számít, hogy majd a helyi termelők kitöltik az embargó teremtette ellátási űrt, ám a korábbi importtilalmi intézkedések tapasztalata alapján ez "nem szokott megtörténni", ehelyett rendszerint az árak emelkednek az ellátási feszültség hatására - hangsúlyozza csütörtöki londoni elemzésében Shearing és Jackson.

Nagyot ugorhat az infláció

A két közgazdász felidézi, hogy a litván tejtermékek importjára elrendelt tavalyi orosz tilalom után Oroszországban 20 százalékkal emelkedett a tej kiskereskedelmi ára. A mostani orosz embargó azonban sokkal több országra terjed ki, és ésszerű az a feltételezés, hogy a tilalomtól érintett élelmiszerféleségek kiskereskedelmi ára 25 százalékkal fog emelkedni. Ilyen mértékű áremelkedés 0,5 százalékponttal emelné az éves oroszországi inflációt, ám ha az embargólistán szereplő termékek árai megkétszereződnek, az már 2 százalékpontot adna hozzá az inflációs ütemhez a Capital Economics szakértőinek számításai szerint.

A cég elemzői szerint az importtilalom ezért növeli az újabb idei orosz jegybanki kamatemelések esélyét is.

Litvánia lehet a vesztes

Az európai uniós gazdaságokra gyakorolt hatás ugyanakkor valószínűleg csekély lesz. Az EU-országok évente hozzávetőleg 7 milliárd dollár értékben exportálnak olyan élelmiszerféleségeket Oroszországba, amelyeket az orosz kormány importtilalommal sújtott; ez az EU összesített hazai össztermékének (GDP) nem egészen 0,05 százaléka, és az EU teljes exportjának 0,1 százaléka - áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.

Az EU-gazdaságok közül messze a legnagyobb mértékben Litvánia szenvedheti meg az orosz importembargót, a tilalmi listán szereplő termékek Oroszországba irányuló litván exportjának éves értéke ugyanis a litván GDP 2,5 százalékával egyenlő. Mindazonáltal van ok annak feltételezésére, hogy az orosz embargó nem okoz olyan súlyos kárt a litván gazdaságnak, amilyenre a számokból következtetni lehetne. A litván exportőrök egyrészt más piacokon is értékesíthetik termékeiket, másrészt az Oroszországba irányuló litván export jelentős része tranzitárunak tűnik, Litvánia ugyanis nagy mennyiségben importálja ugyanazokat az élelmiszerféleségeket, amelyeket az orosz piacra exportál.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Meglepő vendég jelenhet meg a G20-as csúcson
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 26. 09:55
A német külügyminiszter örül az érintett politikus meghívásának.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mit kér Irán a Hormuzi-szoros újranyitásáért
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 26. 09:04
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter ismertette a feltételeket.
Makro / Külgazdaság Ítéletet mondott a Moody’s
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 26. 08:30
A hitelminősítő az EU-t „Aaa” kategóriában tartotta stabil kilátással.
Makro / Külgazdaság Új vezető számolja át az ország pénzét
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 17:22
Demkó-Szekeres Zsolt helyett Slánicz Béla lesz a Magyar Államkincstár elnöke, akinek a feladatait is megnevezte a pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Magyarország közölte, mennyi hitelt kér a SAFE-programból
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 15:40
Olaszország 8 milliárd, Magyarország pedig az eredetileg tervezett 16 milliárd helyett csak 5,4 milliárd eurós hitelt venne igénybe a SAFE-program keretében. A fennmaradó összeget az Európai Bizottság Ukrajnával közös vagy őket támogató védelmi projektekre fogja fordítani.
Makro / Külgazdaság Nem ettől az adattól fog megemelkedni az Ön pulzusa!
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 13:25
Nyugalom uralkodik az üzemanyagpiacon.
Makro / Külgazdaság Irán hétnapos tervvel nyitná újra a Hormuzi-szorost
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 09:52
Irán olyan hétnapos tervet terjesztett az Egyesült Államok elé, amelynek végén Teherán újranyitná a Hormuzi-szorost, és ismét tárgyalóasztalhoz ülne Washingtonnal – közölte Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter New Yorkban, amiről az MTI adott hírt. A javaslat életbe lépését Teherán bizonyos amerikai lépésekhez köti.
Makro / Külgazdaság Hszi Csin-ping arra kérte Trumpot, hogy ellenezze Tajvan függetlenségét
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 08:52
Hszi Csin-ping arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy Washington „ellenezze Tajvan függetlenségét”, és óvatosan kezelje a sziget ügyét. A kínai államfő a csütörtöki washingtoni csúcstalálkozón az amerikai–iráni konfliktus rendezésére is a tárgyalásokhoz való visszatérést sürgette – írta meg az Index.
Makro / Külgazdaság Augusztusban is több lett a munkanélküli magyar
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 08:30
A munkanélküliek száma 229 ezer fő a KSH augusztusi adata szerint.
Makro / Külgazdaság Újra fellángolt a Brexit-vita: tízéves tervet javasol Tony Blair intézete
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 07:33
Nagy-Britanniának azt a célt kellene kitűznie, hogy tíz éven belül ismét csatlakozik az Európai Unióhoz – erre tett javaslatot a Tony Blair Institute for Global Change. Az MTI információi szerint az egykori brit miniszterelnök által alapított elemzőintézet szerint ehhez azonban nemcsak Londonnak kell változtatnia Brexit utáni politikáján, hanem az EU-nak is jelentős reformokat kellene végrehajtania.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG