A nyugati élelmiszerimportra bejelentett orosz embargó legnagyobb vesztese valószínűleg maga Oroszország lesz - jósolták csütörtöki helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó két vezető közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson közös tanulmányában azt valószínűsítette, hogy az embargó legjelentősebb oroszországi hatása a magasabb infláció lesz. A két szakértő kimutatta, hogy Oroszország tavaly 25 milliárd dollár értékben importált a tilalmi listára felvett élelmiszerekből, és ebből 9,5 milliárd dollárnyit vásárolt az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól, Norvégiától, Kanadától és Ausztráliától. Ezt alapul véve a Capital Economics két közgazdásza úgy számol, hogy a tilalmi intézkedéstől érintett importmennyiség a teljes orosz inflációs kosár 2 százalékát teszi ki.
Az orosz kormány arra számít, hogy majd a helyi termelők kitöltik az embargó teremtette ellátási űrt, ám a korábbi importtilalmi intézkedések tapasztalata alapján ez "nem szokott megtörténni", ehelyett rendszerint az árak emelkednek az ellátási feszültség hatására - hangsúlyozza csütörtöki londoni elemzésében Shearing és Jackson.
Nagyot ugorhat az infláció
A két közgazdász felidézi, hogy a litván tejtermékek importjára elrendelt tavalyi orosz tilalom után Oroszországban 20 százalékkal emelkedett a tej kiskereskedelmi ára. A mostani orosz embargó azonban sokkal több országra terjed ki, és ésszerű az a feltételezés, hogy a tilalomtól érintett élelmiszerféleségek kiskereskedelmi ára 25 százalékkal fog emelkedni. Ilyen mértékű áremelkedés 0,5 százalékponttal emelné az éves oroszországi inflációt, ám ha az embargólistán szereplő termékek árai megkétszereződnek, az már 2 százalékpontot adna hozzá az inflációs ütemhez a Capital Economics szakértőinek számításai szerint.
A cég elemzői szerint az importtilalom ezért növeli az újabb idei orosz jegybanki kamatemelések esélyét is.
Litvánia lehet a vesztes
Az európai uniós gazdaságokra gyakorolt hatás ugyanakkor valószínűleg csekély lesz. Az EU-országok évente hozzávetőleg 7 milliárd dollár értékben exportálnak olyan élelmiszerféleségeket Oroszországba, amelyeket az orosz kormány importtilalommal sújtott; ez az EU összesített hazai össztermékének (GDP) nem egészen 0,05 százaléka, és az EU teljes exportjának 0,1 százaléka - áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.
Az EU-gazdaságok közül messze a legnagyobb mértékben Litvánia szenvedheti meg az orosz importembargót, a tilalmi listán szereplő termékek Oroszországba irányuló litván exportjának éves értéke ugyanis a litván GDP 2,5 százalékával egyenlő. Mindazonáltal van ok annak feltételezésére, hogy az orosz embargó nem okoz olyan súlyos kárt a litván gazdaságnak, amilyenre a számokból következtetni lehetne. A litván exportőrök egyrészt más piacokon is értékesíthetik termékeiket, másrészt az Oroszországba irányuló litván export jelentős része tranzitárunak tűnik, Litvánia ugyanis nagy mennyiségben importálja ugyanazokat az élelmiszerféleségeket, amelyeket az orosz piacra exportál.
Iránnak korlátozott idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy megállapodást kössön az Egyesült Államokkal. 
