0 forintos számlák, milliárdos bírság: mit mond a nyelvtan?

Az államnak és a független intézményeknek is mindenekelőtt a polgárok érdekeit kell néznie, és rá kell bírnia a piaci szereplőket arra, hogy csak a tisztességes profitot akarják megkeresni, és tartsák be a jogszabályokat - hangsúlyozta nemrég Navracsics Tibor a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának adott interjújában. A miniszterelnök-helyettes annak kapcsán mondta mindezt, hogy a Magyar Nemzeti Bank március 13-án közel 1,2 milliárd forintnyi bírságot szabott ki 35 hitelintézetre, s egyben kötelezte őket arra, hogy a felügyeleti megítélés szerint az ügyfelekre jogtalanul kiszabott összegeket április 30-ig fizessék vissza az ügyfeleknek.

Miután a határozat végrehajtását semmiféle bírósági fellebbezés nem akaszthatja meg – csak abban az esetben lehetne eltekinteni ettől, ha az MNB visszavonná vagy felfüggesztené az érintett határozatait -, ezért a bankok elkezdték a díjvisszatérítések előkészítését. A felügyeleti bírságok és a visszatérítési kötelezettség előírása egyrészt olyan, a bankoknak objektív okból felróható jogszabálysértések nyomán történt, mint az ügyfelek tájékoztatására előírt 60 napos határidő be nem tartása, illetve amiatt, hogy az érintett hitelintézet elmulasztotta az ügyfél figyelmét felhívni arra, hogy díjmentesen felmondhatják szerződésüket, amennyiben nem értenek egyet a díjemeléssel.

Van-e díja annak, ami 0 forintba kerül?

Emellett – miként arról az azenpenzem.hu írt – számos bank megkezdte a felügyelet által problémásnak ítélt kondíciók módosítását. Sok esetben a hitelintézetek – miközben továbbra is vitatják a felügyeleti intézkedések jogszerűségét - még azon díjtételek esetében is visszavonulót fújtak, amelyek esetében az MNB jogelődjének, a PSZÁF-nak – korábbi cikkünkben már közölt – ajánlása alapján eddig joggal hihették, hogy helyesen járnak el. Ezek pedig a korábban, akciósan 0 forintos díjszint mellett meghirdetett kondíciók voltak.

Ezekkel kapcsolatban az MNB – miközben a Hanwha Banknak adott ajánlás más értelmezést adott - a jelenlegi vizsgálatban úgy foglalt állást, „hogy a 0 forintos díj nem díj”. Emiatt a bank ezt a díjtételt a felügyelet szerint csak akkor alkalmazhatja, ha az eredeti szerződésben előre jelezte, hogy az akció csak időleges, s annak lezárása mikorra várható, és hogy a 0 forintos díj megszüntetése mekkora díjemelkedést jelent majd a számlatulajdonosnak. Ha nem így tesz, a 0 forintos díj emelésével új díjat vezet be a piacra, ami jogszabályellenes.

Egy kis nyelvtan

Az MNB számos, az ügyben most meghozott határozatában az adott jogszabályi pont „nyelvtani”, „logikai” értelmezése alapján von le következtetéseket. A Privátbankár hasonló értelmezést kért a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének nyelvi tanácsadó szolgálatától. A tőlük kapott – hangsúlyozottan nyelvi tanácsadó jellegű, esetleges jogi folyamatban szakvéleményként fel nem használható - vélemény szerint bár a Magyar Értelmező kéziszótárban is jelzett módon a 0 (nulla) jelentése „semmi”, „zérus”, „valaminek a teljes hiánya”, s eképp ha egy adott szolgáltatás díja 0 forint, akkor az a szolgáltatás díj nélküli, ingyenes, ám ez nem jelentheti azt, hogy az adott díjtétel nincs, nem létezik. Maga a díjtétel létezik, hiszen jelen van a táblázatban is - csupán a fizetendő összeg 0 forint – szól a megkeresésünkre adott nyelvészi válasz.

Amíg az erre vonatkozó körülmények fennállnak, addig nulla a fizetendő díj, addig nem kell fizetni díjat. Ha más összeget jelölnek meg, a nullához képest többet, nagyobbat, akkor emelték a díjat, módosították a díjszabást, a díjtételt – a felügyelet ugyanakkor azt nem tiltotta meg eddig, hogy meglévő díjakat – ha megokolható és nem ütközik jogszabályi akadályba – bármely pénzügyi szolgáltató megemeljen. Ha ezt nem engedné az MNB, akkor kvázi árhatóságként lépne fel, hiszen ebben a tekintetben mindegy, hogy az adott díjtétel – pl. a számlavezetési díj – mértékeként 0 vagy 150 forint szerepel-e.

Mi van akkor, ha az adó 0%?

Arra, hogy a 0 forintos díjtétel külön díjat jelent-e akár a pénzügyi tárgyú adótörvények is kellő cáfolatot adhatnak. Bár a pénzintézeti szolgátatások után nem lehet általános forgalmi adót felszámítani, ám itt az adómérték nem 0 százalék, hanem a szolgáltatás „tárgyi adómentes”.

Ugyanakkor évtizedes múltra tekint vissza a kamatadó, ám annak mértéke 2006. szeptember elsejéig 0 százalék volt, ezt a szintet emelte meg a kormány – brüsszeli nyomásra – 20 százalékra (jelenleg 16 százalék). Itt tehát élő díjtételként volt minősítve a 0 százalékos díj.

Hányan mennek perre?

Arról még nincs hír, hogy hány bank indít végül pert az ominózus jegybanki bírsághatározat ellen – erre még van idejük -, ám a Magyar Nemzet értesülései szerint a hitelintézetek – miközben többségük vitatja a jegybanki büntetés jogosságát - nem akarnak pereskedni, inkább a Bankszövetséggel karöltve tárgyalnának a jegybank szakértőivel. A Napi Gazdaság viszont ma azt írta: még nem született végleges döntés, de a Raiffeisen Bank felkészült arra, hogy bírósági úton támadja meg a jogszabálysértő díjemelésekért kiszabott jegybanki büntetést.

35-ből 35-en elhasaltak

A felügyeleti jogkört ellátó MNB-nek természetesen joga van ahhoz, hogy korábbi álláspontját megváltoztassa egyes kérdésekben, akár a 0 forintos díjakkal kapcsolatban is, ám az erről szóló tájékoztatásnak nem bírság formájában kellene megvalósulnia. A felügyelet ajánlásban fogalmazhatja meg a felügyelt intézményektől elvárt piaci viselkedésformákat, ám ezek átültetésére ésszerű határidőt érdemes adni, mielőtt lecsap az ostor. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a 35 vizsgált intézményből 35 esetében visszaélést mutatott ki a jegybank.