Bíróságra mennek a bankok - lehet-e emelni a 0 forintos díjat?

Érdekes vitára készül a felügyelet az egyoldalú díjemelésekkel kapcsolatban. Mint arról beszámoltunk, a ma nyilvánosságra hozott, 35 pénzügyi szolgáltatót közel 1,2 milliárd forintos bírság megfizetésére, továbbá az ügyfelek részére közel 10 milliárd forint, a felügyelet szerint jogtalanul felszámított költség visszatérítésére kötelezett az MNB.

A jegybank szerint számos esetben objektív problémák – be nem tartott határidők, elmulasztott ügyféltájékoztatások – voltak a bírságolás okai, amelyek esetében helye van és fontos is a szankcionálás. Ám már a sajtótájékoztatón is megütközést keltett, hogy az MNB azért is bírságolt, mert a szolgáltatók korábban "díjmentes, ingyenes, 0 forintos" tranzakciókat tettek fizetővé, amely a felügyelet szerint szintén új díj bevezetését jelenti, még akkor is, ha ezt a díj-elengedést az adott bank akciós kedvezményként hirdette meg. A Privátbankár kérdésére Windisch László elmondta: a 0 forintos díj nem díj, ezt akkor emelheti meg az adott társaság, ha a szerződésben a bank írásban kikötötte, hogy ez a tétel a későbbiekben módosulhat.

Mit mondott erről a PSZÁF?

A probléma ezzel a jogértelmezéssel szemben az, hogy a jegybank jogelődje, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fogyasztóvédelmi igazgatósága korábban ezzel a jogértelmezéssel ellentétes állásfoglalást adott ki 2011. június 24-én a Hanwha Bank kérésére. A Kolozsi Sándor, az igazgatóság későbbi ügyvezető igazgatója által szignált állásfoglalásban a következő szerepel:

„A fent megjelölt jogszabályhelyi értelmezése alapján a Felügyelet álláspontja szerint, azon díjak és költségek vonatkozásában, amelyek a kondíciós listában „díjmentes” vagy „jutalékmentes” megjelöléssel már szerepelnek, a Hpt. nem zárja ki a már megnevezett díjak, illetve költségek mértékének megemelését, amennyiben a szerződés azt a pénzügyi intézmény számára azt lehetővé teszi. Tehát azon díjak és költségek esetében, amelyek a kondíciós listában már szerepelnek, nem érvényesül a Hpt. 210 § (12) bekezdése szerinti kizárás, vagyis azok nem minősíthetőek új díjnak vagy költségnek.”

A Privátbankárnak nyilatkozó Binder István felügyeleti szóvivő, egy 2012. novemberi cikkünkben is inkább ezt a véleményt támasztotta alá, amikor úgy nyilatkozott, hogy „abban az esetben, ha a szerződésben szerepel egy-egy díjtétel, és annak összege 0 forint, azt meg lehet emelni, ha azonban a szerződésben nem szerepel egy bizonyos tétel, akkor az nem vezethető be”.

Miért más a 0, mint a 120 forint?

A fenti érvelések tekintetben a mostani bírság azért is sántít, mert akkor a forintban meghatározott összegek mellett is ott kellene szerepelnie a jövendőbeli emelést hangsúlyozó kitételnek, hiszen ellenkező esetben a felügyelet önkényesen emel ki egy költségtételt – 0 forintos és a 120 forintos számlavezetési díj ebben az esetben nem különbözik.

Bíróság lesz a vége

Híreink szerint a pénzügyi szolgáltatók körében a tájékoztatási és egyéb okból kiszabott büntetési tételek jó részét elfogadják, ám a korábban adott, ám üzletpolitikai célok módosulása miatt visszavont akciók kapcsán fizetendő bírságok miatt igen komoly a felháborodás és szinte biztos, hogy perre mennek. A felügyelet készül is erre, hiszen Windisch László kérdésünkre arról beszélt, tudják, hogy perek indulnak majd, de állnak elébe. A gondot az jelenti, hogy a Hanwha Bank állásfoglalás nyomán először a felügyeletnek kellene tisztáznia, hogyan lehetett az adott - érvényes - állásfoglalásnak ellentmondó bírsághatározatokat hozni.