Nem politizál

„Elég régóta dolgozom, de soha nem akartam hatalmat szerezni, csak jó üzleteket kötni. Legfeljebb itt-ott lobbiztam ennek érdekében, de nem mentem bele soha a politikába” – mondja Csányi Sándor az OTP elnök-vezérigazgatója a Forbes csütörtökön megjelenő számában.

„Miniszterelnöki ambícióim soha nem voltak. Az igaz, hogy voltak olyan időszakok, amikor néhányan megpróbáltak rábeszélni: legyek különböző formációk zászlóvivője. Volt, amikor azonnal, máskor kis gondolkodás után, de mindig nemet mondtam” – tette hozzá Csányi Sándor

Ha eladják az INA-t, vesznek mást

Az INA esetleges eladásáról is beszélt. Jelezte, hogy a Molnak alapvetően nem szándéka az értékesítés, elsősorban egy piaci alapon működő INA-ban érdekelt. Ha még sincs más út, akkor „korrektek akarunk lenni, tudjuk, hogy Horvátország számára ez egy meghatározó vállalat, a nemzeti identitás része, ezért ajánlottuk fel a horvát államnak, hogy vásárolja vissza. Ez mindkét fél érdekeinek megfelelne. Ugyanakkor azt is tudom, hogy egy államnak nem könnyű egy ilyen befektetést menedzselnie. Ha nem akarják, vagy nem tudják megvásárolni az INA-részesedésünket, akkor harmadik félnek kívánjuk felajánlani.” Csányi Sándor arról is beszél, hogy ebben az esetben a Mol új befektetések után néz, de a lehetőségeket „nem ebben a régióban keresik”.

Csak ne vigyék át az ügyfeleket a takarékokhoz

Az OTP vezetője tisztességes versenyre számít az állami támogatással épülő Takarékbankkal: „Egy vethetne fel aggályokat: ha mesterséges eszközökkel átterelnének oda ügyfeleket. Ha a szabad bankválasztást megszüntetik, és kötelezővé teszik a Takarékbank megbízását. De ennek semmi jelét nem látom. Sőt az állami illetékes, akivel beszéltem, nem vázolt ilyen elképzelést.” A takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról azt mondta: „Egyetlenegy dolog van, ami számomra is meglepő. A tulajdonnal való szabad rendelkezés jogának korlátozása.”

A forinthitelesek is elveszítették a munkájukat

A devizahitelesekkel kapcsolatban Csányi Sándor kiemelte, hogy „a problémához az is hozzátartozik, hogy az állami kommunikáció miatt egyre többen vannak olyan nem fizető adósok is, akiknek nem a fizetőképességükkel, hanem a fizetési hajlandóságukkal van a gond. Sokan várnak az újabb és újabb segítségre, így ma már ötből egy devizahitelt nem törlesztenek.”

Szerinte indokolatlan, hogy a devizahitelesekkel ilyen kiemelten foglalkozik a politika. „A fizetőképtelenség kialakulásában ugyanis olyan okok is közrejátszanak, amelyek a forinthiteleseket ugyanúgy érintik. Az alapvető gond mindig az, ha a hitelesek elveszítik a munkahelyüket. Ez ugyanúgy sújtja a forinthiteleseket is” - mondta Csányi Sándor a Forbes-nak.