A Kúria döntése azért van hatással a végrehajtásokra, mert azok konkrét összegről szólnak, ami a a magasabb árfolyamrés számolása miatt hibásak. A végrehajtási törvény szerint a végrehajtási lapot egy határozott összegre állítják ki ami tartalmazza az összes követelést, annak valamennyi összetevőjét, tehát az árfolyamrést is. A Kúria döntése alapján azonban rosszul számolták az árfolyamrést, így rosszul számolták ki a végrehajtás összegét is.
|
Mi a végrehajtás?A hitelek esetén a késedelembe esést követő eljárás szakaszai: a behajtási szakasz, a követeléskezelési szakasz és végül következik a végrehajtás szakasza.
A végrehajtási szakasz azután indul, hogy a bank a szerződés felmondta. A végrehajtás lebonyolítására a hitelintézet többféle megoldást is alkalmaznak. E megoldások egyfelől lehetnek bírósági végrehajtáson alapuló vagy azon kívüli eljárások. |
Mindenkinek egyénileg kell perelni
A Kúria közbenső ítélete a konkrét perben álló felek közötti konkrét jogvitára szól, a többi végrehajtási eljárás felfüggesztésére azért van szükség az adós kérelmére, mert általánosságban nem állapítható meg a végrehajtási összeg. Tehát minden adósnak egyénileg kell perelnie, és a végrehajtó csak akkor veheti figyelembe az alacsonyabb összeget, ha azt bíróság megítélte.
A többi adós ügyére vagy jogvitájára a konkrét ügy tehát nem hat ki automatikusan, még akkor sem, ha az OTP szerződésmódosítása semmis és a Kúria ítéletében meghatározta a szerződés konkrét tartalmát. Ez még akkor is így van ha a bíróságok más ügyekben elfogadják a Kúria döntését. A többi adós helyzetére csak közérdekű kereset indítása esetén hatott volna ki automatikusan a Kúriai döntés. Ez a per pedig nem ilyen volt - magyarázta el a Privátbankár kérdésére Istvánovics Éva, ügyvéd.
A kamara segíteni akar ezzel
A Végrehajtói Kamara valószínűleg segíteni akar az adósoknak azzal hogy "megelőlegezi" a majdani bírósági döntéseket és azt "tanácsolja" tagjainak értelmezzék a jelenlegi helyzetet egy függő jogi helyzetnek. Olyan állapotnak amelyben szinte biztos, hogy nem jó a végrehajtási összeg és így megkímélik az adóst időigényes és költséges további eljárási cselekményektől - értékeli a kamara közleményét az ügyvéd.
|
| Itt született az ítélet |
Az árfolyamrés egy százalék lehet
| A döntés részleteiről korábbi cikkünkben olvashat részletesen. |
A Kúria egy devizahitel-adós és az OTP Bank közti vitában úgy döntött, hogy a devizaeladási és -vételi árfolyam különbözete - az árfolyamrés - a futamidő alatt nem változhat, mivel annak módjáról nem esett szó a szerződésben. Miután az adott hitelszerződésben induláskor az árfolyamrés 1 százalék volt, és ezt a bank később 2 százalékra emelte, az egy százalék feletti, eddig kifizetett árfolyamrés visszajár a hitel felvevőjének, ennek pontos összegét ki kell számítani. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ezt értelmezi úgy, hogy a követelések pontos összege nem ismert.
Példaképp vegyünk egy 12 millió forintos hitelt, ahol az egy százalékos árfolyamrés havi 500 forint terhet jelent az adósnak. Amennyiben az árfolyamrés 2 százalékra emelkedik, a havi többletteher szintén 500 forint, ez jár vissza a hitel felvevőjének.
Nyugalom uralkodik a piacon. 
