Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a tagállamok pénzpiaci hatóságainak képviselőiből álló úgynevezett Egységes Szanálási Testület döntene arról, hogyan kell szanálni Európában a bajba jutott bankokat - ismertette az Egységes Bankszanálási Mechanizmus (SRM) létrehozására vonatkozó javaslatot szerdán az Európai Bizottság.
Jogi okokból ugyanakkor nem ez a testület, hanem az Európai Bizottság mondaná ki a végső szót abban, hogy egy bankot szanálni kell-e, és ha igen, mikor, illetve a szanálás során milyen eszközöket alkalmazzanak és milyen mértékben vonják be a folyamatba a terv alapján létrehozandó Egységes Bankszanálási Alapot. Az alapot a pénzügyi szektor befizetéseiből hoznák létre, és ez váltaná fel a tagállami szanálási alapokat az eurózónában és azokban az országokban, amelyek nem használják a közös pénzt, de a bankunióhoz csatlakoznak.
Két év múlva indulna a rendszer
A tervezet szerint miután az Egységes Felügyeleti Mechanizmust (SSM) működtető EKB jelzi, hogy egy bank bajba került, az Egységes Szanálási Testület készítené el a szanálási menetrendet, amelyet tagállami hatóságoknak kellene végrehajtaniuk. A szanálási terv végrehajtását a testület ellenőrizné, amely közvetlen utasításokat is adhatna a bajba jutott bankoknak, ha a tagállami hatóságok nem teljesítenék feladatukat. A tagállamok közül a testületben azok a tagállamok is képviseltetnék magukat, ahol az érintett bank székhelye van, és azok is, amelyekben az adott pénzintézet leányvállalatokkal, fióktelepekkel rendelkezik.
A mechanizmus a bankunió második építőeleme, sarokköve lesz - fogalmazott a javaslat ismertetésekor sajtótájékoztatóján Michel Barnier, az egységes piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos. A terv szerint ugyanis a bankszanálási mechanizmus 2015 januárjától kezdene működni, néhány hónappal azt követően, hogy Frankfurtban működni kezd az SSM. A bizottság közleményében emlékeztet, hogy a tagállamok vezetői kötelezettséget vállaltak, hogy az SRM-javaslatot az év vége előtt elfogadják, hogy azt még ebben az európai parlamenti ciklusban elfogadhassa az Európai Parlament is.
Biztonságosabb lehet a bankrendszer
Az egységes bankszanálási mechanizmus létrehozásának fő célja az, hogy egy bankcsőd, egy pénzintézet talpra állítása vagy felszámolása a lehető legkisebb hatással legyen a reálgazdaságra, és a lehető legkevesebbe kerüljön az adófizetőknek és a tagállami költségvetéseknek. A terv lényege, hogy ne közpénzből, hanem a pénzügyi szektor forrásaiból származó milliárdokból fedezzék ennek költségeit.
"Ezzel a javaslattal minden ahhoz szükséges elem elérhetővé válik, amellyel a bankunió szilárdabb alapokra helyezheti a pénzügyi szektort, helyreállíthatja a bizalmat és megszüntetheti a széttöredezettséget az egységes piacon belül" - fogalmazott a javaslatról José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A brüsszeli testület szerint a közös felügyeleti rendszer és a szigorúbb elővigyázatossági előírások, a tőkemegfelelési követelmények felülvizsgálata biztonságosabbá teszi a bankszektort, de sosem zárható ki teljesen, hogy egy banknál súlyos likviditáshiány vagy akár fizetésképtelenség álljon elő.
Majd az unió megmondja, melyik bankot kell megmenteni
Az Egységes Szanálási Testület döntene arról, hogyan kell a bajba jutott pénzintézeteket megmenteni. A végső szót mégsem a szervezet mondja ki. Az Európai Bizottság szerint a szigorúbb szabályok miatt biztonságosabb lesz a bankrendszer.
Magyarország az orosz-ukrán háború ezer napja alatt 98,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket. 
