A jegybanki cél, a külső sérülékenység csökkentése csak üdvözölhető - mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője az MNB múlt héten bejelentett javaslatával kapcsolatban tartott háttérbeszélgetésen..
Veszik vagy nem veszik?
A magas külső adósság és az ország finanszírozási kötelezettségének a devizaadósság terhére történő csökkentésével már több az aggály, hiszen mindenki láthatta, hogy a tartalék szint magas, emiatt a lépéssel marginálisan csökkenhet csak az ország megítélése (bár nem kizárt, hogy egyszerűbb modelleket számító intézmények számára így is érv lesz), de komoly lépést nem tettünk fundamentálisan – mondta az elemző.
A jegybank elképzelése a külső adósság csökkenésével kapcsolatban az, hogy az állam is reagál: megemeli a forintkibocsátást és csökkenti a devizakitettséget. Ezeket a papírokat a bankok veszik meg, a befolyó pénzből a jegybanknál devizát vesz, amivel csökkenti a kinnlevőséget. A belföldi adósság fog nőni, ami szintén egészséges.
A döntő kérdés az, hogy a bankok megveszik-e a kibocsátott papírokat. Az MNB direktbe nem írhatja elő az állampapír-vételt, s maga a jegybank sem vehet állampapírt. A mostani előírás esetleg tiltott támogatásnak is minősülhetne, ha erőteljesebb lenne.
Volt már ilyen
A kéthetes kötvény betétté alakítása nem ismeretlen a piacon, 2007-ben már láthattunk ilyet. Nem a külföldiek kiszorítása a cél, hanem a bankok vásárlásának elősegítése.
Az MKB elemzése szerint a bankra az eszköztár-módosítása különösebb változást nem gyakorol. A Bázel III. likviditási-fedezeti mutatót nem érinti ez a változás, hiszen a 2 hetes kötvény/betét nem számít a számításban.
Az MKB-nak és más pénzintézeteknek is van belső likviditási mutatórendszere, amelyek eltérhetnek ugyan a Bázel III-as adatoktól, ezeknél lehet befolyása a papírok likviditásának, ám a banknál még ebben a mutatóban sem okoz majd gondot annak eldöntése, hogy kötvény helyett betétet tartsanak. Vagyis nagymértékű állampapír-vásárlást a kéthetes betét megalkotása a bankok zöménél nem okoz. Ráadásul a vonzó állampapírokra a piac eddig is vevő volt, szóval, ha az ÁKK akarja – saját döntése alapján növelheti a forint-kibocsátást. (Ezzel eddig is éltek.)
| Nagy kérdés, hogy végül is mennyivel lenne elégedett a jegybank, hiszen a tájékoztatón az is elhangzott, hogy akár 100-200 milliárd forintos állampapír-vételt is sikernek könyvelnének el. |
Ugyanakkor, ha lenne is, aki betét helyett állampapírt venne, akkor is döntően rövid lejáratú állampapír vásárlása jöhetne szóba. Mivel az MNB hosszú lejáratú papírt vetetne inkább, ezért vállalna kedvezőbb addicionális, kvázi arbitrázs lehetőséget biztosító eszközöket. Itt jön szóba a kamat-swap megoldás. Ilyen piac van ugyan most is Magyarországon, de döntően külföldiek tudnak élni vele. A termékhez kapcsolódik még, a két likviditást biztosító (állampapír) eszközfedezet mellett nyújtott változó kamatozású forint- és devizahitel. Ugyanakkor ez utóbbiak esetében – ahhoz, hogy egyáltalán beilleszthetőek legyenek a banki kockázati és likviditási rendszerbe – az eddig ismert jegybanki ígéreteknél sokkal komolyabb biztosítékok kellenek. Az eszközökről emiatt kemény tárgyalások várhatóak.
Hol a bökkenő?
Kondrát Zsolt arra is figyelmeztetett, hogy Bázel III az állampapírt sem tekinti kockázatmentesnek, ráadásul a bankok már ma is eltérő kockázattal árazzák az állam és az MNB kockázatát.
A nem banki szereplők kiszorulása a kéthetes betét-állományból egy forinttal sem csökkenti az MNB mérlegét – hacsak nem csinálnak konverziót ők maguk. Hiszen ha a kivonulnának a betétből kivont forintokat valahol devizára váltják. Ahol ez az átváltás megtörténik, ott az adott bank szinte bizonyosan visszahozza kéthetes betétbe – hívta fel a figyelmet Kondrát Zsolt. Érdemi devizadóssg-csökkentésre csak akkor lehetne számítani, ha az állam megnöveli a kibocsátást, de kérdés, meddig költi ezt az összeget csak és kizárólag a deviza-adósság csökkentésére.
A magyar kormányfő ugyanis mentességet szeretne kérni az orosz olajcégekre kivetett szankciók alól. Ám a nemleges választ már megkapta az amerikai elnöktől. 
