A spanyol bankok hitelezési vesztesége 218-260 milliárd euróra (a GDP 22-26%-ára) rúghat az Institute of International Finance (IIF) szerint. Ez brutális adat, főleg ha tudjuk, a spanyol bankoknak összesen 298 milliárd euró kinnlevőségük van ingatlanfejlesztőknél, ahol a legmagasabb a nem teljesítő hitelek aránya.
A kicsik okozzák a bajt?
A közel 400 pénzintézetet magába foglaló szervezet szerint a spanyol bankok feltőkésítésére 50 és 60 milliárd euró közti összegre lenne szükség, ez a spanyol GDP 5%-ának felel meg. Ezzel az ibériai ország még "jól is járhat", a válság kiteljesedésekor az írek a GDP harmadát költötték bankmentésre (bár ne feledjük, a két ország között vannak méretbeli különbségek).
A veszteségek nagy része a takarékszövetkezeteknél (nem pontos a fordítás, a spanyoloknál ez az ún. caja) halmozódott fel, ezek között jelentős számban lehetnek olyanok, melyek a kormányzat segítségére szorulhatnak - írja havi jelentésében az IIF. A segítségre szoruló takarékszövetkezet nagy része hitelezett korábban ingatlanfejlesztési projekteket, a nem teljesítő hitelek aránya ezek között a válság kiteljesedésével egyre jobban megnőtt.
Ami megnyugtathatja a befektetőket
A kormány arra kötelezte a bankokat, hogy a jól törlesztő jelzáloghiteleik tőkefedezetét is emeljék fel, a jelenlegi 7 százalékról 30 százalékra. Ez az jelenti, hogy a bankoknak összesen további 30 milliárd eurónyi tartalékot kell képezniük. A tartalékképzésbe a kormány is beszáll, részvényre konvertálható kötvényekkel 5 éves lejáratú hitelt nyújt a bajbajutott pénzintézeteknek.
Jó hír, hogy az IIF szerint a nagyobb, nemzetközi hálózattal is rendelkező spanyol bankoknak - melyek közül többet le is minősítettek a múlt héten -, ha nehezen is, de valószínűleg menni fog a szükséges fedezetek előteremtése. Az IMF egy kiszivárgott jelentése szerint - melyet teljes egészében a hónap végén hoznak nyilvánosságra - a spanyol bankrendszer 70%-a stabilnak tekinthető. A kisebb takarékszövetkezetekkel van tehát a fő probléma, melyek gondolkodás nélkül fújták a levegőt a spanyol ingatlanlufiba.
Megnyugtathatja a befektetőket, hogy a nagyok közül csak a Bankia szorul jelentősebb állami segítségre. Ez sem véletlen, a bankóriást 7 regionális takarékból hozták létre 2010 decemberében. A bank egy 4,5 milliárdos tőkeemelést már kapott az államtól, de további 7-7,5 milliárd eurós tőkeinjekcióra lehet szüksége.
Sok kicsi sokra megy: a GDP 26%-ra rúg a spanyol bankok vesztesége
A spanyol bankoknak a GDP 5%-ra rugó állami segítségre lehet szükségük. Nem a leminősített nagy bankok a baj fő forrásai, hanem az ingatlanfejlesztőket gondolkodás nélkül hitelező kisebb takarékszövetkezetek - a szektor vesztesége brutálisan magas.
A tervek között vannak hasonlóságok. 
