|
| Fotó: MTI |
Ekkora hatású támadást a legjobb tudomásunk szerint még nem hajtottak végre a történelemben – érzékeltetik a szaúdi Aramco olajfeldolgozó üzem elleni drónattak jelentőségét az Erste Befektetési Zrt. elemzői. Mondván, ezzel új korszak kezdődik, amikor gyakorlatilag szinte senki sem érezheti magát biztonságban. A szaúdiak ugyanis elég erős légvédelemmel rendelkeznek, és nyilván próbálnak megfelelően óvni az olajlétesítményeiket.
Ennek ellenére több mint a napi kitermelés felét sikerült legalább időlegesen szanálniuk a húszi lázadóknak. Hétfő estére ugyan visszatérhet a kiesett 5,7 millió hordós termelés harmada, de az erstések szerint még heteket vehet igénybe, amíg sikerül a kitermelést helyreállítani.
100 dolláros olajár?
Mind a Brent, mind a WTI olaj ára jelentősen, több mint 10 százalékkal emelkedett a hírre, de csak az első komolyabb ellenállásig szúrtak fel az árfolyamok. Onnan csökkentek 1,5-2 dollárral, hogy aztán hétfő délután ismét emelkedjenek, de még így is mindkét olajfajta 1-1 dollárral maradt el a dróntámadás utáni legmagasabb szintjétől.
A hivatalos kommentek és a termelési veszteségek ismeretének hiányában az amerikai Goldman Sachs úgy véli, nehéz előrejelezni, hogyan alakulnak az árak a következő hetekben. Ha a mostani ellátáshiány egy hétig marad fenn, akkor az további 3-5 dollárral viheti fel az árakat. Amennyiben azonban ez a helyzet 2-6 hétig is elhúzódna, akkor akár 5-14 dolláros lehet a drágulás mértéke. A legrosszabb esetben a Hormuzi-szoroson keresztül menő olajszállítások teljesen leállhatnak, ami az olajárat 100 dollárig is feltolhatja – véli a Jefferies elemzőház, ám ennek azért kis esélyt ad.
Oroszország nem segít
A kulcs kétségtelenül az, milyen hamar lehet a kínálatot a támadás előtti szintre, vagy legalább annak közvetlen közelébe visszahozni. A szaúdi nemzeti olajcég készletei még 35-40 napra elegendőek a szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez. Donald Trump már a dróntámadást után közvetlenül jelezte, ha úgy adódna, az Egyesült Államok stratégiai tartalékaiból képes lehet felszabadítani valamennyit, ennek mértékét a piac napi 2,12 millió hordóra teszi. Csak viszonyításként: a Platts OPEC adatai szerint Szaúd-Arábia augusztusban naponta 9,77 millió hordó olajat termelt ki – amiből 7 milliót exportált –, s a mostani támadás miatt 5,7 millió hordóval kevesebbet tud a felszínre hozni.
Oroszországra viszont e tekintetben nem lehet számítani, mivel Moszkva szerint a globális olajtartalékok elégségesek a kieső szaúdi kitermelés pótlásához. Pont a múlt héten tette közzé a Kőolajexportálók Országok Szervezete (OPEC) és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) azt a prognózisát, miszerint az olajpiacok 2020-ban többlettel zárnak, dacára az OPEC és szövetségesei kitermelést korlátozó megállapodásának. Kérdés persze, ezt az előrejelzést mennyire írhatja felül a mostani dróntámadás.
Semlegesen hat a Molra
A nagy valószínűséggel legalább átmenetileg biztosan magasabban maradó kőolajár negatívan hat a piacokra. Hiszen úgy emeli az inflációs rátákat, hogy nincs mögötte keresleti hatás, ami a lehető legrosszabb a gazdasági növekedés szempontjából.
A tőzsdén szereplő energetikai részvények árfolyama világszerte kilőtt. A Mol több mint 2 százalékkal drágult. Pedig az Erste szerint a dróntámadás hatása inkább semleges, hiszen amit nyer a cég a magasabb olajáron, azt valószínűleg elbukja a kisebb finomítói árréseken.
A megugró világpiaci kőolajárak hatására idehaza emelkedhetnek a hazai benzinárak. Erre a holtankoljak.hu szerint szerdától még nem kerülhet sor, péntektől azonban a most átlagban 408 forintba kerülő gázolaj literje 4-6, míg a 379 átlagárú benziné 5-7 forinttal mehet feljebb.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
