A nettó bevétel tavaly 13 százalékkal 23,6 milliárd kunára csökkent az előző évi 27,44 milliárdról. Egyszeri tételekkel együtt a részvényesekre jutó veszteség 1,9 milliárd kunára nőtt 1,5 milliárdról. Az üzemi eredmény egyszeri tételek nélkül 36 százalékkal 523 millió kunára apadt az előző évi 816 millióról.
A számok mögötti okok
A cég beszámolója szerint az üzletmenetet rontotta a kőolaj áresése, a szíriai üzlet miatt további értékleírás vált szükségessé 1,6 milliárd kuna értékben, és a feldolgozó üzletágat 395 millió kuna értékleírás sújtotta. A horvátországi szabályozási környezet változása és az újabb finomítási adó több mint 1,1 milliárd kuna többletterhet jelentett, amelyet belső hatékonysági intézkedésekkel igyekeztek ellensúlyozni. A vállalat terhére megítélt visszamenőleges - 2010-re és 2011-re vonatkozó - adófizetési kötelezettség további 325 millió kunába került tavaly.
| Az INA 49,08 százaléka a magyar Mol olaj- és gázipari vállalaté, 44,84 százaléka a horvát államé. |
A tavalyi utolsó negyedévben a részvényesekre jutó veszteség 31 százalékkal 2,48 millliárd kunára nőtt az egy évvel azelőtti 1,9 milliárdhoz képest, és egyszeri tételek nélkül 239 millió kuna adó utáni veszteséget könyveltek el a 2013-as negyedik negyedévi 464 millió kuna profit helyett. A bevétel 27 százalékkal 4,9 milliárd kunára csökkent a korábbi 6,66 milliárdhoz képest.
|
Nem fizet osztalékot az INA A Mol február elején jelentette be, hogy felfüggeszti az INA rendkívüli közgyűlésének összehívására vonatkozó kezdeményezését. Ennek oka a csökkenő olajár, és annak a horvát INA Industrija nafte d.d.-re gyakorolt esetleges negatív hatása. Részletek >>> |
Az INA elnöke, Áldott Zoltán hangsúlyozta a beszámolóban, hogy az összes kihívás és nehézség dacára az üzemi eredmény az egyszeri tételeket és a nyersolaj árváltozását is leszámítva 15 százalékkal 1,16 milliárd kunára nőtt 1,01 milliárdról, és a csoport a pénzügyi helyzetét is javította. Az INA nettó adóssága tavaly év végén 2,99 milliárd kuna volt, 37 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 4,76 milliárdnál. Eközben beruházásra 1,69 milliárd kunát költöttek, csak 16 százalékkal kevesebbet a 2013-as 2,01 milliárdnál.
Szomáliától az európai kontinensig az elmúlt két évben a feljegyzett történelem legpusztítóbb aszályai sújtották, amelyeket az éghajlatváltozás súlyosbított. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
