A Mol javasolni fogja közgyűlésén, hogy a részvényeket osszák fel 1:8 arányban, vagyis minden jelenlegi ezer forintos névértékű részvény helyett 8 darab 125 forintos névértékűt kapnak a részvényesek. Ezt azzal indokolják, hogy a jelenlegi 20 ezer forint körüli árfolyam jóval magasabb, mint a másik három nagy, likvid részvényé.

Bevett gyakorlat

Kétségtelen, hogy az OTP és a Richter a korábban már felosztotta a részvényeit, miután árfolyamuk a kezdeti érték több mint tízszeresére emelkedett, a Telekom viszont alacsonyabban van, mint egykori 700 forintos kezdő kereskedési ára, így ott inkább alacsony, mint magas a nominális érték.

A részvény felosztás egy rendszeres és bevett dolog, a lényege az, hogy a hosszú távon hatalmasat emelkedő részvények esetében se legyen túl nagy összeg egyetlen részvény ára. Amerikában rendszerint a 10 és 100 dollár közti árat tartják optimálisnak, de egy dollár majdnem 300 forint, ezért ez nálunk 3 és 30 ezer forint közti ársávot jelentene, viszont az ötszámjegyű ár nominálisan túl soknak tűnik.

Sok a számjegyünk

A hazai szokás ezért az lett, hogy a bőven ötszámjegyű árfolyamú részvényeket tizedelik (ezt tette korábban a Richter és az OTP, ha nem teszik meg, most 63 illetve 80 ezer forint lenne az áruk, persze tizedannyi részvény lenne forgalomban. Az elfogadott tehát a négyszámjegyű ár, és a Mol nem tizedelés, hanem nyolcadolás mellett döntött, így a most 20 ezer forintos részvény, ha nem lesz lényeges árelmozdulás, 8 darab 2500 forintossá fog alakulni.

Ez végülis egy örvendetes dolog, mert azt jelzi, hogy az adott részvény az idők során legalább megtízszerezte az árfolyamát. A Mol 1000 forinton jött tőzsdére 1995 végén, így ahhoz képest 20-szorozás a jelenlegi árfolyam (az OTP és a Richter még nagyobbat sokszoroztak, ezért is történt meg náluk jóval előbb a felosztás).

Likviditás, árfolyamhatás

A dolognak van egy kifejezetten gyakorlati oldala is: azon kívül, hogy nem kell sok számjeggyel bíbelődni, a részvények likvidebbek lesznek, hisz 8-szor annyi részvény fog forogni, miközben a cég összértéke természetesen ugyanannyi marad.

Felmerül persze a kérdés, hogy milyen árfolyamhatás szokott ilyenkor lezajlani. Előfordul, hogy az új árfolyamon emelkedik egy kicsit a papír, miután 2500 forinton lélektani okokból sokan szívesebben vesznek részvényt, mint 20 ezren, ugyanakkor erre nehéz játszani, mert arra is volt példa, hogy esett a felaprózott papír.

OTP ügylet

A mai nap másik érdekessége az OTP: a Groupama a nála levő igen szép, 8 százalékos OTP csomagból most 3 százaléknyit eladott. Ilyen nagy csomagot komoly intézményi befektetők nem szoktak a tőzsdére borítani, hanem tőzsdén kívül meghirdetik, és eladják más intézményeknek 5-6 százalékkal az aktuális tőzsdei ár alatt. Most is így történt: 7800 forint lett a nagy ügylet kötési ára, a papír a kereskedés elején le is esett 8100 forintra, de azóta már helyre is állt a tegnapi, 8200 forintos árfolyam.

Nem kizárt, hogy az ügylet hatása már az előző napokban jelentkezett, amikor jelentősen esett a papír árfolyama, vagyis a mostani 7800 forintos vevők helyet csináltak a papírnak, és meglévő részvényeiket még drágábban kiszórták. Ehhez persze az kellett, hogy tudjanak valamit, vagy legalábbis sejtésük legyen a Groupama szándékáról, ami nem kizárt, hisz a nagy eladó sokszor megpróbálja felmérni a keresletet egy ilyen ügylet előtt.

A BUX a délelőtt folyamán pluszba fordult, 31 936 pontot ért el, köszönhetően a Richter és a Telekom 0,6 százalék körüli emelkedésének. A nemzetközi piacokról ma csak az olajat említjük meg, amely egy kicsit korrigált a tegnapi nagy esés után: a WTI 48,20 dollár, a Brent 50,70.