|
| Valutaárfolyamok a Zürichi Értéktőzsde egyik kijelzőjén 2016. június 24-én, a brit EU-tagságról tartott népszavazás másnapján. (Kép forrása: EPA/Ennio Leanza) |
A Brexit-népszavazás eredménye szinte az egész világon mélybe taszította a részvényárakat, de nagyon különböző mértékben. A leginkább érintett brit papírok FTSE-100 indexe csak 3,3 százalékos esést szenvedett el a nap végén – reggel volt ez hat százalék felett is –, ám ha ehhez hozzávesszük az angol font 6,7 százalékos zuhanását az euróhoz képest, akkor már közel tíz százalékkal olcsóbbak a brit részvények.
Harminc éves mélyben a font/dollár
Állítólag harminc éve nem volt ilyen olcsó a font a dollárhoz képest, a dollárral szemben több mint kilenc százalékos mínuszban van a font, mert a dollár, amely az egyik világszintű menekülőeszköz, az euróhoz képest is erősödött 2,3 százalékot. A másik tipikus menekülőeszközt, a jent is gőzerővel vásárolták, már csak 102,30 jen egy dollár, részben emiatt estek a japán részvények is rendesen, hét százalék feletti mértékben.
A fejlett nyugat-európai országok tőzsdéi is igencsak megérezték a Brexitet, a DAX 6,8, a francia CAC 7,7 százalékot zuhant. A legjobban azonban Dél-Európát adták, a görög index 13, az olasz és a spanyol 12 százalékkal lett alacsonyabb. Ekkora egy napos esésre hosszú évek óta nem volt példa.
Csúnyán nézett ki az OTP
Budapesten jó alacsonyan kezdett a tőzsde, a BUX index 6,5 százalékos mínuszban is volt. Innét bemutatott egy hajrát, délben volt, amikor már csak két százalék körüli mínuszban járt, de estére megint lefelé csorgott. Végül csak 4,5 százalék lett a mínusz, ami istenesnek számít.
Az OTP 6210 forint is volt a nap elején, a végén 6325 forint, ami 7,5 százalékos esés. Egész Európában a bankpapírok vezették az esést, a Stoxx 600 Bank Index 14,5 százalékkal esett, sok bank két számjegyű zuhanást produkált, a brit Barclays például majdnem 18 százalékosat.
A Mol 16 180 forintos ára csak 3,3 százalékos gyengülés, 3,5 százalékkal esett a Magyar Telekom is 439-re. A Richter 5331 forintos ára alig több mint két százalékkal volt a csütörtöki zárás alatt.
Három forinttal drágább euró
A forint is megszenvedte az eseményeket, az euróhoz képest több mint egy százalékkal gyengült, 317,70-re. A dollár tíz forinttal, több mint három százalékkal 285,85-re drágult. A złoty egyébként sokkal többet gyengült, majdnem kétszer akkorát, mint a forint, a cseh korona és a román lej viszont stabilabbak voltak.
Az arany, szintén menekülőeszköz, öt százalékkal 1318 dollárra szökött fel, az ezüst csak fele ennyit drágult. Erősen, több mint négy százalékkal esett viszont az olaj, a Brent mélyen 49, a WTI 48 alá csúszott ismét. A fejlett országok államkötvényeit is vették, a német tíz éves hozam például megint negatívba csúszott, a hosszabb magyar kötvények hozama viszont emelkedett 20-23 bázisponttal. Több francia, olasz autógyár is két számjegyű eséssel végzett.
Léphet az EKB
A brókercégek, elemzők még emésztik a helyzetet. A KBC Equitas azt írja, a Wizz Air részvényeket érdemesnek tartják eladni, mert elérte a stop-loss szintet. A Richter esetében a stop-loss szintet feljebb mozgatják, a többi esetben nem változtatnak kereskedési stratégiájukon. „Gyors értékelésünket követően a napokban részletesebben is elemezzük majd a Brexit részvény- és nyersanyagpiacokra gyakorolt hatásait” - teszik hozzá.
„A magyar eszközöket tekintve különösen fontos lesz az EKB lehetséges lépéssorozata, melyet akár már a háromnapos tanácskozás során bejelenthetnek” - írja az Equilor blogja. „Egy kiterjesztett monetáris lazítás az Unió részéről az első eladási hullám után középtávon újra attraktívvá teheti a magyar kötvényeket és részvényeket” – teszik hozzá. Azt is írják, hogy a japán és a svájci jegybankok beavatkoztak ma a devizapiacon.
Az amerikai tőzsdék három százalék körüli mínuszban vannak, főleg a technológiai szektort adják.
Drasztikus személyi változások lépnek életbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felsővezetésében október 1-jétől. 
