|
| Virág Ferenc |
Nemzetközi összehasonlításban is nagyon kevesen vannak Magyarországon, akik a tőzsdét választják befektetéshez – mondta Virág Ferenc, a Random Capital vezérigazgatója a cég konferenciáján. Mindössze a lakosság 0,5 százaléka van jelen közvetlenül a tőkepiacon, aminek hosszú távon változnia kell. Pedig két év alatt 80 százalékkal emelkedett a BUX index.
A rövid távú kereskedés a szakember szerint általában nem kifizetődő, a kereskedők 90 százaléka veszteséges, mintegy tíz százaléka nyereséges, és ez utóbbi is „főleg tőzsdecápákból áll”.
Háborúk helyett pénzügyi válságok jönnek?
A világon 7,3 milliárd ember él, akiket etetni kell, akik azonban piacot is jelentenek, fogyasztók, gondolkodnak, jól akarnak élni. Az emberek jóléte, vagyona alapvetően növekszik.
Míg korábban főleg a háborúk vezettek a Földön a vagyon, a pénz, a hatalom újraelosztásához, ez Virág szerint már nem lehetséges, mert a totális háború a bolygó pusztulásához vezetne. Az újraelosztás szerinte ma a válságokon keresztül történhet, a 21. század a válságokról szól.
A végét sohasem lehet látni
Virág Ferenc 25 éves tapasztalatai szerint rossz előjelek vannak a tőkepiacokon, utalt arra, hogy könnyen jöhet egy újabb összeomlás. Hogyan lehet pénzt keresni a válságokban? Az OTP mélypontja 2009-ben 1238 forint volt, másfél évvel később már 7400 forinton tetőzött a részvény. Sok mindenre nem lehetett számítani, de arra igen, hogy a nagy esés után jön majd felpattanás – állítja a szakember. Bemutatott négy korábbi tőzsdei összeomlást (ázsiai, orosz, dotkom, 2008-as pénzügyi válság), és elmondta, hogy már készül a következőre.
Az esés végét sohasem lehet látni, ami 30 százalékot esik, az eshet 80-at is, soha sincs két egyforma válság. Ami közös a tőzsdei válságokban, az egy legalább 30 százalékos indexesés, a pszichikai nyomás és a nagyon heves, gyors mozgások. Ilyenkor nem számítanak a fundamentumok és technikai elemzéssel sem értelmezhető a folyamat. A jövőképet a válság rövid távon átírja.
Keressünk pénzt a válságon!
Rövid- és középtávon azonban nem lesz világvége, fel kell készülni a válságra, hogy pénzt keressünk rajta. A magyar tőzsdeindex nagyrészt négy részvényből áll, ha nagyobb, minimum 30 százalékos esést produkált a piac, akkor ezekből érdemes vásárolni, a négyből minimum hármat, hogy a kockázatot megosszuk – hangzott el. Ha pedig mégis bekövetkezik a világvége, akkor meg nem mindegy, hogy mibe tettük a pénzünket? – mondta Virág.
Minőségi újítások várhatók nemsokára a BÉT határidős piacán, amelyek lényegesen megkönnyítik a kereskedést – mondta el Kardos Miklós, a BÉT igazgatója. A BUX index 2015 eleje óta 82 százalékkal emelkedett, ez az információ azonban nem igazán ért el minden befektetőhöz. Az MNB statisztikája alapján a lakossági befektetők inkább leépítették részvénykitettségüket az utóbbi időben, az intézményi befektetők részvényállománya pedig stagnált.
Van még tartalék a BUX-ban?
A BUX épphogy meghaladja a válság előtti szintjét, más indexek jóval magasabban vannak, még bőven lehet tartalék a hazai részvénypiaci emelkedés előtt – mondta az igazgató. (Ugyanis 2007. október 1-je óta a DAX 30, az S&P 500 pedig 37 százalékkal ment fel, a BUX csak öt százalékkal.) Igaz, a múltbeli teljesítményekből nem feltétlenül lehet következtetést levonni a jövőre nézve.
Sok rövidebb távú befektetőnek az a fontos, hogy legyen volatilitás, 2011 és 2015 között azonban több évig alig mozgott a BUX index. Ezért csökkent a határidős BUX forgalma is. A határidős BUX már csak az azonnali piac 2,5 százalékát teszi ki, míg Lengyelországban 100 százalék, Ausztriában 25 százalék feletti a határidős index forgalma.
Jönnek az árjegyzők
Ha illikvid a piac (kicsi a forgalom), akkor a kereskedés költsége magas lesz, a vételi és eladási árfolyamok közötti árrés tágulása miatt. Különösen fájó az alacsony likviditás rendkívüli eseményeknél, mint a Brexit-népszavazás volt. Ezért a likviditás növelése a fő cél, amit a Budapesti Értéktőzsde szerződtetett árjegyzőkkel tervez megoldani, akik folyamatosan vételi és eladási árfolyamokat jegyeznek. A warrantok, certifikátok vagy a BUX ETF kereskedése ma is árjegyzővel folyik.
Az árjegyzői rendszer várhatóan a napokban indul majd az OTP Bank és az Erste Befektetési Zrt. közreműködésével. A kereskedési idő legalább 70 százalékában kell majd árjegyzést vállalni, nagyobb mennyiségre, legalább 50 kontraktusra, ami mintegy 15 millió forint, 0,75 százalékos, mintegy 230 indexpontos spread (árrés) mellett.
Csak a forgalom ült le a lakáspiacon
Új lejáratok is lesznek és a távolabbi határidőkre is lesz árjegyzés. A határidős BUX kiváló lesz a hazai részvénypiacon való tőkeáttételes befektetéshez és a short pozíciók felvételéhez is – mondta el Kardos, aki szerint újra érdemes lesz majd ezen a piacon kereskedni.
Emelkednek-e még a lakásárak Magyarországon? - tette fel a kérdést Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője. Külföldi, több évtizedes tapasztalatok alapján a lakásáraknak van egy ciklikus természete, 5-8 éves emelkedő és eső szakaszok vannak.
Ez még nem a lufi
Magyarországon 2014-ben jött meg az élénkülés a tranzakciók számában, a forgalommal együtt megindultak az árak is. Sokan, akik kivártak korábban, ekkor szintén beléptek a piacra, így tovább nőtt a forgalom és az árak. Egyre többen kezdenek ingatlanpiaci lufit kiáltani, és a 2000-es évek elejéhez hasonlítani a helyzetet, de jelentős különbségek is vannak, például a vásárlók túlnyomó többsége készpénzért vásárol, nem hitelből.
Jelenleg megtorpant a lakásvásárlók száma, aminek egyik oka az lehet, hogy állami ösztönzőkkel, a CSOK-kal elkezdték ösztönözni a lakáspiacot. Van, aki attól tart, hogy az új lakások lenyomják majd a jó minőségű használt lakások árát is. Az árak azonban még mindig kúsznak felfelé.
Pedig az élelmiszerek ott is az átlagnál jobban emelkedtek. 
