Cégeredet
Az új cég neve Waberer’s International Zrt. önmagában nem feltétlenül mond sokat az elnevezés, de ha azt mondjuk, hogy ez maga a Hungarocamion, akkor így már egész más a megközelítés. A cég tehát nem egy pár évvel ezelőtti startup, csak az elnevezés új viszonylag. A cég első elődjét, a Volán-Tefut 65 éve alapították, ugyanakkor, amikor az OTP-t, és hasonló körülmények között is. Rákosi Mátyás idejében az új szocialista rendszer számára minden gazdasági ágban létrehoztak egy állami vállaltot, a teherfuvarozásban ez volt a Volán Teherfuvarozási Vállalat, ennek rövidítése lett a cégnév. 1966-ban jött létre a sokkal fejlettebb teherszállító eszközre specializálódott, egyúttal fantáziadúsabban elnevezett Hungarocamion.
|
| Az elődcég járműve egykor. Forrás: Fortepan |
Jött a rendszerváltás és a privatizáció, 1994-ben Wáberer György és társai vették meg a Volán Tefu Rt-t, újjászervezték és logisztikai szolgáltatásokkal bővítették. A cég, még Volán Tefu néven, megvette 2002-ben a Hungarocamint, majd a következő évben az anyavállalat felvette a fő tulajdonos nevét. 2006-ban a Hungarocamion is ezt tette, végül 2012-ben a csoport cégeit összevonta a Waberer’s International Zrt-ben. Ez a cég jön most a tőzsdére.
Mit tudunk róla?
A cég, ahhoz képest, hogy egy kis ország állami fuvarozási vállalataiból indult, mára egy európai méretekben is nagy társaság lett, a cég honlapja szerint a kontinens harmadik legnagyobb fuvarozóvállalata, több országban leányvállalattal. 3500 saját tulajdonú gépjárművet üzemeltetnek, ami valóban meglehetősen impozáns szám. A cég árbevétele éves szinten 500 millió euró körüli, ami 150-160 milliárd forint. A cég EBIDTA-ja (a kamatok, az adózás és értékcsökkenés leírása előtti eredmény) 37,6 millió euró volt az idei első félévben, ami 15 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
Részletesebb adatokat nyilván a tényleges tőzsdei kereskedés előtt fogunk tudni, hisz ekkora már komolyabb adatszolgáltatási kötelezettségei is lesznek a cégnek. Előzetes értékelést, számítást azonban már ezekkel az adatokkal is lehet végezni.
Mit kezdjünk egy új kibocsátással?
Egy újonnan a tőzsdére kerülő részvény értékelése, illetőleg annak eldöntése, hogy érdemes-e vásárolni belőle, nehéz feladat. Egy részvény tőzsdei árát kizárólag a kereslet és a kínálat határozza meg, de a bevezetés pillanatában ez gyakorlatilag felmérhetetlen. Ha új kibocsátás is társul a tőzsdére vezetéshez, akkor meg kell határozni a kibocsátási árat, amit maga a kibocsátást szervező intézmény tesz meg, jó esetben a cég fundamentumainak figyelembe vételével, rossz esetben azoktól elrugaszkodva. Utóbbit tőzsdei mániák idején szokták alkalmazni, amikor bíznak benne, hogy a megvadult befektetők bármennyiért megveszik a részvényt.
Az elmúlt időszakban több példa is volt, ami egy kicsit segíthet eligazodni. A nagynevű amerikai kibocsátások többnyire túlárazottak voltak, de mivel egy sokéves emelkedő piacon történtek, természetes, hogy elkapkodtak mindent a befektetők. De az igazság viszonylag hamar győzedelmeskedett. Amelyik cég tényleg jól működött (Facebook), annak végül többszörösére emelkedett az árfolyama, amik nem igazolták vissza a túlzott várakozásokat (Twitter, Alibaba, GoPro) azok nemcsak hogy az első tőzsdei ár, de a kibocsátási ár alatt vannak már.
Itthonról csak egy példa van a közelmúltból: a Norbi Update. Eddig annyiban kudarc a kibocsátás, hogy az ár azóta a felére esett, tehát nyilván rossz befektetés volt, viszont az is igaz, hogy a Buda-Cash volt a kibocsátó, és nem tudjuk, hogy az ez által okozott bizalomvesztésnek mekkora a szerepe az áralakulásban.
Mennyit érhet a Waberer’s?
A tőzsdei debütálás az a helyzet, amikor fokozattan érdemes lehet figyelni a cég fundamentumaira, hisz olyankor csak ez ad támpontot. Nézzük a konkrét esetet, a Waberer’s részvényét. Azt tudjuk, hogy közel 15 millió részvénye van a cégnek. A 0,35 eurós névértéknek semmi jelentősége nincs, ami számít, az a cég árbevétele, profitja és egyéb számai. Az 500 millió eurós, vagyis 150 milliárd forintos árbevétel csak egy közelítő támpont, ennek alapján lehet a cég tőzsdei értéke 150 milliárd forint, de akár ennek a 2-3-szorosa is.
Adózott eredményt nem ismerünk, de tudjuk az EBITDA-t, amely idén kb. 75 millió euró lesz, durván 20-25 milliárd forint. Egyéb adatok hiányában ezzel is nehéz számolni, de ha az ötszörösét vesszük, akkor kapunk egy legalább nagyságrendileg közelítő értéket, ami 100-125 milliárd forint. Persze szükség lenne még sok mindenre, mint a cég adóssága, készpénze stb, de egyelőre a rendelkezésre álló adatokból kalkulálunk. Ez alapján egy igen elnagyolt becsléssel 100-150 milliárd forint között lenne a cég értéke, ami a részvényszámot figyelembe véve 7-10 ezer forint közti részvényárat ad. Persze ha lesz konkrét, a befektetők számára elérhető mérleg és eredménykimutatás, sokkal kifinomultabb értékelést is végezhetünk majd.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
