MLM: pilótajáték vagy működő értékesítési modell?
A cég egy közepes méretű amerikai vállalat, a Herbalife. Fő profilja, amint nevéből is következik, különféle, elsősorban testsúly csökkentő gyógynövénykivonatok gyártása és forgalmazása. Önmagában egy ilyen cég nem keltene akkora feltűnést, hogy óriás szereplők egymással merőben ellentétes téteket tegyenek részvényeire. Az érdekesség abból adódik, hogy a cég MLM, vagyis multi-level marketing módszerrel értékesíti termékeit.
Az MLM lényege, hogy a termékeket nem a klasszikus kereskedelmi csatornákon árusítják, hanem magánszemélyeket toboroznak, akik egyrészt közvetlenül is eladják a termékeket, másrészt további értékesítőket keresnek, és azok eladásaiból is jutalékot kapnak. A probléma ott kezdődik, amikor a résztvevők nem abban látnak nagy lehetőséget, hogy pár ismerősüknek eladják a terméket, hanem abban, hogy további értékesítőket toboroznak, akik majd a terméket eladják, így többszörös lehet a bevételük. Az új belépők megint újabbakat keresnek, és máris létrejött a klasszikus piramis-, avagy más néven pilótajáték.
Mindenki új értékesítőket akar toborozni, termék eladással kevésbé foglalkoznak, azt várják, hogy majd csak elad valaki a lánc végén. Így, miután sokak jutaléka rakódik rá a termék árára, az túl drága lesz: vásárló már nemigen akad rá, csak maguk az ügynökök vesznek egy kötelezően előírt mennyiséget, abban a reményben, hogy úgyis meggazdagodnak. És ezért lehet átmenetileg rengeteg embert bevonzani: a meggazdagodás ígéretével. A valóságban azonban csak az első néhánynak, illetve pár különösen ügyesnek sikerül, 99 százalék csak vásárolja a terméket, reménykedik, majd megunja és abbahagyja, a rendszer összeomlik. Így, mint minden piramisjáték, az ilyen jellegű MLM is a legtöbb esetben bukásra van ítélve.
Persze vannak azért működő modellek: ha úgy alakítják ki a szisztémát, hogy nem a jutalékbevétel és az új tagok bevonzása az elsődleges érdek, hanem az értékesítés, akkor működőképes lehet a dolog. Ekkor a tagtoborzáskor sem a meggazdagodás ígérete a fő hívószó, hanem egy konszolidált mellékjövedelem lehetősége.
Short squeeze
Ha egy ilyen cég tőzsdére megy, rögtön felvetődik a kérdés, hogy milyen szintű MLM-et alkalmaz: klasszikus pilótajátékról van-e szó, vagy egy fenntartható, minimális jutalékra épülő és így versenyképes áron termékeket kínáló rendszert alkalmaznak. A Herbalife esetében az egyik milliárdos guru, Bill Ackman úgy ítélte meg, hogy abszolút pilótajáték, ami törvényszerűen csődbe viszi a vállalatot, ezért óriási short pozíciót épített ki benne. Amikor ezt bejelentette 2 éve, először hatalmasat zuhant a részvény ára, 45-ről 25 dollárig. Aztán újra hevesen emelkedni kezdett az ár. Hamar meg is lett az ok: bejelentette egy másik guru, Karl Icahn, hogy komoly részvénypakettet vásárolt. Szerinte ugyanis nem pilótajáték a rendszer, a modellt működőképesnek tartja. Aztán tovább borzolta a kedélyeket, amikor egy újabb guru, ezúttal Soros György jelentette be, hogy ő is a vásárolt egy csinos csomagot!
Hogy lehet, hogy ekkora mágusok ennyire eltérően ítélik meg a vállalat működését? A válasz egyszerű. Nem feltétlenül ítélik meg másként, csak úgy tesznek. Icahn és Soros ugyanolyan jól tudják, mi folyik a cégnél, de őket nem ez érdekli. Ők arra játszanak, hogy Ackmannek hiába van igaza, ha ők elég ügyesek, sarokba szorítják. Felhúzzák a részvény árát az égig, short pozícióinak zárására kényszerítik, ráadásul ők adnak el neki a magasban, és zsebre teszik a gigantikus nyerőt. Utána kiszórják maradék papírjaikat, és jöhet az igazság: a valóban pilótajátékként működő cég elvérezhet, a részvények 0-ig eshetnek.
Győz az igazság?
Ilyen spekulációk mindig is voltak, amióta a tőzsde létezik, és amióta a shortolás lehetősége megoldott. Sokszor sikerült is a shortosok sarokba szorítása és kivéreztetése. Egy darabig most is úgy tűnt, hogy sikerülni fog, ám a kocka fordulni látszik. Ackman nem hagyta magát: a magasba szökő részvényárfolyam ellenére is kitartott. Sőt: pereket indított a cég ellen, mondván az megtévesztéssel toborozza ügynökeit, tiltott piramisjátékot folyat. A vádak közt ráadásul az is felmerült, hogy termékeik egészségkárosítóak lehetnek. A vizsgálatok nehezen indultak, de aztán tavaly csak felgyorsultak, és kezdett látszani, hogy valóban nincs minden rendben a cég háza táján. Az igazság máshol is mutatkozott: a Herbalife profitja 90 százalékkal zuhant a 3. negyedévben.
A tavaly év elején 80 dollár fölött is járó árfolyam visszaereszkedett 40-ig, és most az utolsó napokban szabadesésbe kezdett: 30 dolláron áll. Ackman már pénzénél van, Icahn és Soros kezdenek izzadni (Gyuri bácsi időközben eladott csomagjából, ő azért tartósan nem szeret a vesztes oldalon állni). A csata izgalmas, most a fundamentumokra építő Ackman áll nyerőre. Kíváncsian várjuk harc végső kimenetelét.
Legutóbb „négyszemközt” keresték meg az ÁKK-t. 
