A szabályozott ingatlanbefektetési társaságoktól szóló 2011. évi CII. törvény szerint a SZIT egy olyan nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaság, amely a kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetné be azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. A törvény előírja a SZIT-ek működésére vonatkozó szabályokat, valamint a rájuk vonatkozó speciális kedvező adó, illeték és eljárási szabályokat.

Ahhoz képest, hogy a magyar építőipar egyik lehetséges megmentőjeként tekintettek a szabályozott ingatlanbefejtetési társaságokra, nemhogy regionális pénzügyi központ nem lettünk, de egyetlen társaság sem alakult meg a törvény 2011. júliusi kihirdetése óta.(Tervek pedig voltak: úgy volt például, hogy ha a feltételek kedvezően alakulnak, az SCD Group már 2012-ben tőzsdére léphet egy szit alakításával. Az SCD aztán néhány éve összeomlott.)

A Deloitte friss elemzése szerint ennek legfőbb oka az, hogy a szabályozás több olyan gyakorlati nehézséget okozó rendelkezést is tartalmazott, amelyek bizonytalanná tették a SZIT-ek alapítását és működtetését.

Most jön a fordulat?

A napokban az Országgyűlés elé terjesztett, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat elháríthatja az ingatlanpiaci szereplők által kifogásolt akadályokat. A javaslat a SZIT törvény számos rendelkezését módosítja, potenciálisan elősegítve a SZIT-ek létrehozását és így a tőkepiac élénkülését is – hangsúlyozta dr. Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Mi változik?

A javaslat az alábbi lényegesebb módosításokat tartalmazza a Deloitte összegzése szerint:

• Csökken a SZIT induló tőkéjére vonatkozó korlát: a korábbi tízmilliárd forintos induló tőkére vonatkozó előírás helyett, az új szabályozás értelmében, már ötmilliárd forint induló tőkével alapítható lenne SZIT.

• Változnak a közkézhányadra vonatkozó korlátok is. A korábbi szabályozás alapján a SZIT-nek rendelkeznie kell egy, a teljes tőkéhez viszonyítva 25%-os mértékű részvénysorozattal, amelynek tulajdonosai egyenként legfeljebb a részvénysorozat 5%-át tulajdonolják. (Ezt nevezzük közkézhányadnak.) Az új szabályozás a fenti 25%-os és 5%-os korlátot fenntartja ugyan, de kimondja, hogy 5%-nál magasabb tulajdoni arány esetén is fenntartható a SZIT státusz, ha az egyes kistulajdonosok a részvénysorozattal gyakorolható szavazati jog legfeljebb 5%-át gyakorolhatják.
  Ezzel a módosítással lehetővé válna, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok korlátozzák a közkézhányadot megtestesítő részvénysorozat esetén a kistulajdonosok szavazati jogát és így elkerüljék azt, hogy az 5%-os kistulajdonosi tulajdoni korlát elérése a SZIT státusz elvesztését jelentse.

• Változhatnak a biztosítók és a hitelintézetek által tulajdonolt részesedésre vonatkozó korlátok is. A Javaslat értelmében nem jár a SZIT státusz elvesztésével a biztosítók és a hitelintézetek 10%-ot meghaladó tulajdoni aránya, amennyiben ezek a társaságok az összes szavazati jog legfeljebb 10%-át gyakorolhatják.

• A SZIT eszközportfóliója a korábban megengedett eszközökön túl tartalmazhat a SZIT által végezhető alaptevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszközöket is.

• A javaslat értelmében a SZIT-eknek a továbbiakban az osztalékfizetést a számviteli beszámoló elfogadását követő 15 – a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott – kereskedési napon belül kell teljesíteni. A módosítás így biztosítja, hogy a határidő a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. üzletszabályzata által előírt korlátozás és a közbeeső munkaszüneti napok figyelembe vételével is tartható legyen a gyakorlatban.

Pontosításra kerülnek a SZIT projekttársasága osztalékfizetésének szabályai is. A javaslat többek között a szabad pénzeszköz és az elvárt osztalék fogalmát terjeszti ki a projekttársaságra vonatkozóan is. A változások eredményeként az osztalékfizetés mértéke összhangba kerül a projekttársaság rendelkezésére álló pénzeszközök és egyéb likvid eszközök értékével. A javasolt módosítás továbbá annak egyértelműsítését is célul tűzte ki, hogy a SZIT projekttársasága a kifizetett osztalék és az elvárt osztalék közötti különbözetet a későbbi években lesz köteles osztalékként kifizetni.

A kedvező adózást nem piszkálják

A SZIT-eknek kedvez az is, ami viszont nem változik: mardnak a SZIT-re vonatkozó eddigi kedvező szabályok, így az előnyös adózási rendelkezések is. A SZIT, illetve projekttársasága által fizetendő vagyonszerzési illetéket 2%-os kulcs felszámításával kell megállapítani, a SZIT-et továbbá nem terheli társasági adó és helyi iparűzési adó sem.