|
| Fotó: EPA / David Chang |
Hamar választ kaphattunk arra, mi kell ahhoz, hogy az évek óta intenzív és 2020 első napján is folytatódott intenzív részvényárfolyam-emelkedés megtörjön. Arra, hogy a Donald Trump utasítására csütörtökön végrehajtott légicsapás Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milíciákat tömörítő ernyőszervezet vezetője halálát okozta Bagdadban, a vezető tőzsdeindexek zuhanórepülésbe kezdtek – csaknem egységesen. Az egyik kivétel pont az a londoni FTSE volt, amely a Brexit körüli viszontagságok miatt 2019-ben a rekordokat döntögető többi börzebarométernél jóval kevésbé emelkedett, ezúttal viszont egyedüliként zárt a pozitív tartományban.
Zuhanó repülőrészvények
Ezzel szemben a pénteken elsőként kinyitott, így az amerikai csapásra mindenki előtt reagálni képes ázsiai tőzsdék kivétel nélkül pirosban tudták le a mai napot, az európaiak közül viszont csak a német teljesített negatívan. A légitársaságok részvényei estek a legnagyobb mértékben, az Air France KLM-é 7, a német Lufthansáé 6 százalékkal.
Ekként reagáltak arra, hogy az olajárak az Irakon végrehajtott légicsapás hatására jócskán feljebb kerültek. Az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) és az északi-tengeri, Brent típusú is több mint 3,5 százalékkal drágult, aminek következtében az előbbi jegyzése a 63,5, míg az utóbbié a 69 dollárt közelítette meg.
80 dolláros olajár?
Ez nem jó hír a magyar autósoknak, akiknek már szerdán, a támadás előtt el kellett viselniük egy átlagban bruttó 9 forintos benzin- és bruttó 6 forintos gázolaj-áremelést. Ráadásul a CNBC-nek nyilatkozó szakértők nem zárták ki, amennyiben az iráni-amerikai konfliktus elmélyülne – márpedig ennek a közel-keletiek reakciói alapján igencsak van esélye –, akkor az olajárak akár 80 dollárig is elmehetnek.
Az senkit nem lepett meg, hogy a péntek délután kinyitott amerikai tőzsdék is méreteset hasaltak, a legnagyobbat a Dow Jones ipari átlagindex, csupán az volt némileg furcsa, hogy a zuhanás kisebb volt, mint a DAX (-1,25 százalék) esetében – legalábbis a nyitást követően, ami a magyar idő szerint este 10-kor esedékes zárásig még változhat. Mindenesetre az olaj drágulását értelemszerűen az amerikai légitársaságok is megszenvedték, a United, az American és a Delta részvényei is több mint 2 százalékkal estek, igaz, e mértékek is elmaradtak német és francia társaikéitól.
Nemesfém-menedék
Ezzel szemben a magasabb olajár miatt általában kedvezőbb helyzetbe kerülő energetikai cégek papírjainak árfolyama emelkedett. Mellettük még a nemesfémeké is, az ő keresletüknek a geopolitikai feszültség miatti növekedése az arany árfolyamát csaknem másfél százalékkal, 1550 dollár fölé nyomta, míg az ezüst unciája (1 uncia=31,1035 gramm) 0,5 százalékos emelkedéssel átlépte a 18 dolláros szintet.
Az első idei napján ugyancsak új történelmi csúcsot felállított BUX viszonylag jól megúszta, mindössze 0,2 százalékkal zárt előző napi értéke alatt. Míg a hazai blue chipek közül az OTP részvénye 0,7, a Molé 0,3, a Magyar Telekomé 0,1 százalékos bukót könyvelt el, addig a világméretű problémák esetén defenzívnek számító Richter papírja 1 százalékkal emelkedett.
Ez a „gig economy.” 
