A 18-59 éves magyar lakosság 52 százalékának legalább egyik szülője nyugdíjas már, ráadásul 30 százalékuknál van olyan nyugdíjas hozzátartozó, aki segítségre szorul, az emberek 21 százaléka aktívan részt is vesz idősebb rokona támogatásában. Többségük számára ez anyagi áldozattal jár annak ellenére, hogy az érintettek fele nem pénzzel, hanem természetben – például a nagybevásárlás intézésében, orvoshoz szállításban – nyújtanak segítséget az idős hozzátartozóknak - derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készült kutatásból.
Készpénz formájában a megkérdezettek 47 százaléka nyújt segítséget: 26 százalékuk legtöbben eseti jelleggel támogat, azonban 18 százalékuk rendszeresen adnak kisebb-nagyobb összegek. Ezeket a pénzeket általában nem kérik vissza, elenyésző azok aránya, akik csak kölcsönt adnak.
| A CIG szerint egyre többen ismerik fel az öngondoskodás jelentőségét, amit jól mutat, hogy a nyugdíjbiztosítások adókedvezményének bevezetése után másfél évvel már a felmérésben résztvevők 5 százaléka rendelkezik ilyen megtakarítással. A pozitív tendencia ellenére azonban még mindig súlyos lemaradásban van a lakosság a nyugdíjas évekre való felkészülésben, hiszen a megkérdezettek kétharmadának továbbra sincs semmilyen pénzügyi tartaléka időskorára – mondta Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója. |
A CIG Pannónia Életbiztosító kutatásából az is kiderül, hogy leggyakrabban élelmiszer vásárlásában nyújtanak anyagi, vagy nem pénzügyi, de kiadással (pl. benzinköltséggel) járó segítséget (57%). Ezt követi a gyógyszer beszerzés (48%), a váratlan kiadások finanszírozása (37%) és a rezsiköltség kifizetése (28%). Az nyugdíjas hozzátartozók támogatása átlagosan havi 14 900 forintjába kerül az őket támogató rokonoknak.
Érdekes, hogy azok a felnőtt magyarok, akiknek legalább még az egyik szülője nyugdíj előtt áll, közel kétharmados többséggel úgy gondolják, hogy nem lesz majd módjuk a nyugdíjas szülők támogatására. Az így válaszolók 74 százaléka úgy véli, egyszerűen anyagilag nem lesz rá képes, 21 százalékának pedig a gyermekei támogatása miatt nem marad erre pénze. Csupán az aktív korú szülővel rendelkezők 9 százaléka gondolja biztosnak, hogy lesz majd lehetősége nyugdíjas szülei anyagi támogatására.
A biztosító emlékeztet: a KSH előrejelzései szerint négy-öt évtized múlva a mai kb. 30 százalékról 50 százalék fölé emelkedik a nyugdíjasok aktív korú lakossághoz mért aránya, ami komoly finanszírozási problémát jelent majd az állami nyugdíjrendszer számára. A kutatás eredményei mindennél jobban jelzik, hogy az érintetteknek még inkább szükségük lesz az előtakarékosságra, hiszen időskorukban anélkül is fenn kell majd tartaniuk magukat, hiszen gyermekeik anyagi támogatására egyre kevésbé támaszkodhatnak majd.
Az stratégiai váltás sem feltétlenül elegendő. 
