Mikor éri meg átülni egy elektromos autóba? Kiszámoltuk

Privátbankár: Mivel foglalkozik az E-Verda?

Sebestyén István: A céget tavaly alapítottuk azzal a céllal, hogy a villanyautózást elterjesszük úgy, hogy elektromos autókat adunk tartós bérletbe. Ebben a törekvésünkben a MagNet Bankban találtunk partnerre, ők kifejezetten elkötelezettek a másképp gondolkodás, és a környezettudatosság mellett.

PB: Hogy néz ki a konstrukció?

SI: Minden ügyfél számára szeretnénk olyan előnyös konstrukciót kínálni, hogy az adott jármű használata mellett is hamar megtakarítást érjenek el. Szerintünk, ezt egy 5 éves tartós bérlettel lehet elérni. A MagNet Bank emögé kínál egy vállalati finanszírozási hitelcsomagot, amely több cégfinanszírozási elemből áll: nemzeti hitelprogramból finanszírozzák a haszongépjárműveket, ez nagyon kedvező ajánlat, de emellett további elemeket is kidolgoztunk az elektromos személygépkocsik bérbeadására.

PB: Hogy néz ki mindez a számok nyelvén?

SI: Vegyünk egy átlagos példát és számoljunk azzal: ha egy cég autót vesz, akkor legalább 5 évben gondolkodik. Ma a három legnépszerűbb márka az Opel, a Ford és a Skoda és alapvető elvárás a jó fogyasztás, a légkondi, de egyre gyakoribb igény az automata váltó és a diesel motor. Egy ilyen autót 5-6 millió forintért lehet ma megvenni, de ne feledkezzünk meg az üzemeltetésről sem. Az üzemanyag kerül a legtöbbe, de a szervizelés sem olcsó, amely nem csak akkor szükséges, ha az autónak valami baja van, hanem vannak alapvető, kötelező tennivalók, például ilyen az olajcsere. Ha ezeket összeadjuk és hozzászámoljuk az adót és az egyéb járulékos költségeket, akkor kiderül, hogy havi 120-130 ezer forint egy már megvásárolt autó költsége. Az elején persze valamivel jobb a helyzet, a történet inkább a vége fele szokott elcsúnyulni, amikor ténylegesen el kell kezdeni javíttatni az autót. Ezzel szemben mi azt kínáljuk, hogy 3 millió forint plusz áfáért ki lehet bérelni egy a példában említett autókhoz hasonló elektromos autót. Általában Nissant, ez az egyik legelterjedtebb elektromos autó. Ezután havonta 100 ezer forint a bérleti díj és ebben benne van minden havi költség is.  Szóval a kérdés az, hogy most fizet a cég 6 millió forintot és 120-130 ezret 5 éven át, vagy most fizet 3 milliót és havi 100 ezer forintot, amiben már benne van a biztosítás, a gumicsere, és minden egyéb járulékos költség, magyarul ezen az ügyfél spórol havonta 20-30 ezer forintot.

PB: Ilyenkor azonban nem marad mienk az autó, de mivel számolhatunk akkor, ha elektromos autót szeretnénk venni?

SI: Ha egy hagyományos, középkategóriás autót szeretnénk venni, akkor az említett példa alapján 6 millió forinttal kell számolni, egy hasonló adottságokkal rendelkező elektromos autó 8,5 millió forint. A kérdés tehát az, hogy mennyi idő alatt jön vissza a 2,5 millió forint különbözet: a hagyományos autó havi költsége tehát 130 forint átlagosan, míg az elektromos autó havi költségét minden további nélkül leszoríthatjuk 10-12 ezer forintra.

*Tartós bérlet esetén nem marad  a mienk az autó, de a megvásárol autónk is veszít az értékéből.

PB: Ez óriási különbség, miből jön ez össze, az üzemanyag költség dobja meg ennyire?

SI: Igen, az az egyik a legnagyobb tétel az üzemanyag, a másik az olajcserék és a szervizelés. Az üzemanyag havi 50-80 ezer forint, a szervizelés havi szintre leosztva egy 5 éves időtávon számolva eléri a 30-50 ezer forintot. Ezek a legjelentősebb tételek az elektromos autónál nem jelentkeznek. Azt lehet tehát mondani, hogy 50 és 100 ezer forint között van az a megtakarítás, amelyet egy elektromos autóval el lehet érni havonta, egy évre vetítve legalább 600 ezer forintot spórolhatunk, de elérheti az 1,2 millió forintot is. Ez azt jelenti, hogy már 3 év alatt megtérülhet az a pénz, amivel többet fizettünk ki az elektromos autóért. Arról nem beszélve, hogy a villanyautó nem romlik el, mert nincsenek benne olyan alkatrészek, amelyek a hagyományos autókban érzékenyek. Ez azt jelenti, hogy nem kell a szervizben tartani napokig, nincs olyan, hogy télen nem indul be, nincsenek kiesett fuvarok, kiesett munkaórák. A villanyautók elképesztően megbízhatóak, tulajdonképpen egyetlen esetben áll meg az ember alatt akkor, ha lemerül, de ezt az autó hajszálpontosan jelzi.

PB: Hogy áll most a technológia, mennyit tudnak menni ma az elektromos autók?

SI: Átlagosan 140-150 kilométert lehet megtenni egy töltéssel. Van, akinek ez kevés, de az emberek 95 százaléka nem megy többet napi 50-60 kilométernél.

PB: Várhatóan mikor ér el a technika odáig, hogy többet bírnak majd ezek az autók, mondjuk egy tank benzinnyit?

SI: A Tesla ezt már ma is tudja. Minden jel arra mutat, hogy két éven belül több gyártó is ki fog jönni olyan modellel, amely már egy töltéssel 3-400 kilométert bír majd. Ez egyébként csak addig lesz visszatartó erő, amíg a megfelelő infrastruktúra ki nem épül.

PB: Most hány töltőállomás van most Magyarországon és melyik töltő mennyi idő alatt tölti fel az autókat?

SI: Több töltési lehetőség van: az egyik az otthoni töltés, otthoni áramról 8-10 óra alatt tölthetjük fel az autót, ez azért ilyen hosszú idő, mert váltóáramos töltésről van szó. A másik töltési mód, szintén váltóáramú töltés, az utcai töltőkkel történik, ez is több órát vesz igénybe. Ebből 50-60 darab van az országban, ennek fele a fővárosban. A harmadik megoldás, a villámtöltés. Ez egy egyenáramú módszer, de nagyon drága megoldás, ezért terjed lassan. Ezzel 25-30 perc alatt fel lehet tölteni az autót. Ilyen töltőből ma 12 darab van az országban.

PB: A villámtöltők benzinkutakon vannak?

SI: Jellemzően nem és a dolog érdekessége, hogy valószínűleg a közeljövőben nem is benzinkutak lesznek a telepítési pontok. Az a helyzet ugyanis, hogy a villámtöltés akkora energiát igényel, hogy a töltés alatt nem csak a benzinkút, de az a település is sötétbe borulna, amelyre a benzinkút be van kötve. Most tehát olyan helyen vannak villámtöltők, ahol nagyfeszültségű trafók vannak a közelben.

PB: Melyik töltési módnak mik a költségei és kit terhelnek azok?

SI: Tulajdonképpen a legtöbb töltési mód most ingyenes az autósoknak. Ez szerintünk nem jó így, hiszen az ingyenes szolgáltatást nem lehet számon kérni. Mi inkább amellett vagyunk, hogy fizessük meg a szolgáltatás árát, ami a benzinhez képest még mindig nagyon olcsó. Egy otthoni éjszakai töltés 1000 forintba kerül, ami azt jelenti, hogy egy kilométer 5-7 forint, tehát ez így is nagyon gazdaságos, amellett hogy környezetkímélő.

PB: Miért van ingyen, ami pénzbe kerül?

SI: A hatályos törvényi szabályozás szerint áramot nem lehet viszont eladni, ezért ez egy kényszerhelyzet, pedig jó lenne, ha piaci alapon működne a töltés. Azokban az országokban, ahol jól kiépült infrastruktúra van, ott így működnek a villámtöltők. Ha egy vállalható üzleti modellt ki lehet majd alakítani, akkor az éttermeknek, cukrászdáknak, bevásárlóközpontoknak megérheti telepíteni a drága villámtöltőket.

PB: Ha ennyivel kedvezőbb egy elektromos autó üzemeltetése, akkor miért nincs több ilyen autó a magyar utakon?

SI: A fő ok talán az, hogy nem ismerik az emberek az elektromos autózást. Esetleg hallottak róla, de nem tudják, hogy pontosan miről van szó, ezért a mi feladatunk, hogy párbeszédet kezdjünk velük. Tapasztalatunk szerint, két olyan döntési pont van, amikor az ügyfelek elcsábulnak: az egyik, amikor kipróbálják az autót, és szó szerint rájuk omlik az élmény. Ilyenkor rendszerint mosolyogva ismerik el, hogy igazunk van akkor, amikor azt mondjuk, hogy 120 évig tévúton járt az autózás. A másik pont az, amikor leülnek a kockás füzet mellé és kiszámolják, hogy néhány év alatt megtérül az autó ára. Emellett az infrastruktúra hiánya és az, hogy Magyarországon egyelőre nincs használtautó-piaca az elektromos autóknak, szintén visszatartó erő lehet.

PB: Mi a tapasztalat ott, ahol vannak használt autók?

SI: Például Hollandiában már van használtautó-piac és ott magasan maradtak az árak. Az elektromos autóknál sokkal kisebb az amortizáció, mert nincsenek kopó alkatrészek, aminek a cseréje egy vagyon, ezért használtan is értékesek maradnak.

PB: Az elektromos autók tehát megbízhatóak, de mi történik akkor, ha mégis megáll alattunk az autó?

SI: Ahogy említettem, elromlani nem szoktak, csak lemerülni. Ha ez megtörténik, az a sofőr hibája, hiszen az autók mindig pontosan jelzik, hogy mikor merülnek le. Ilyenkor pontosan ugyanaz történik, mint egy hagyományos autó esetében, azzal a különbséggel, hogy vannak olyan esetek, amikor áramot könnyebb szerezni, mint üzemanyagot, igaz ez lassú, de egy óra alatt 12 kilométert bele lehet tölteni az autóba és ezzel már adott esetben el lehet érni a következő villanytöltőt.

PB: Tolni lehet az elektromos autót, vagy trailert kell hívni?

SI: Lehet tolni, de egy esetben trailert kell hívni. Akkor, ha annyira lemerítjük az autót, hogy már magától kikapcsol. Az autók az utolsó pillanatokban szuper-takarékos üzemmódra kapcsolnak, ilyenkor a maximum sebesség 30 km/h. Ez arra szolgál, hogy félreálljunk az útból és kikapcsoljuk az autót, ha ezt nem tesszük meg, akkor tényleg csak trailer segít. Ha viszont nem marad teljesen fekve az autó, akkor lehet vontatni, sőt van egy trükk is: ha van annyi áram, hogy visszakapcsoljuk az autót, akkor vontatás közben valamennyire vissza is lehet tölteni.

PB: A cégnek van egy Teslája, hogy jön ez a képbe?

Tesla Model S

SI: Teslát rajtunk keresztül bérelni is lehet, de ami most nálunk van az egy bemutató darab. Ez az autó a létező legjobb marketing: ha egy Tesla Modell S megjelenik valahol, mindenki odafigyel. Ez nem is csoda, hiszen abban mindenki egyetért, hogy jelenleg ez a világ legjobb autója. Aki ennek az autónak a közelébe kerül, vagy megy vele egy kört, annak nem lesznek kétségei és azonnal osztani fogja ezt a véleményt. Ilyen erejű marketingeszköz nincs még egy: szavak nélkül győzi meg az embereket arról, hogy ez a jövő.