A gyermek anyagi jövőjének biztosítása érdekében a szülők átlagosan 17 évig terveznek félretenni minden hónapban, így közel 1,5 millió forinttal tudják majd őket támogatni.
A Budapest Bank 2014 után ismét reprezentatív kutatás keretében kérdezte a szülőket arról, hogy várhatóan milyen kiadást jelent majd számukra a tanévkezdés, illetve évközben mekkora összeget tesznek majd ki az oktatással kapcsolatos kiadások.
Szinte minden szülő (91 százalék) kész többletköltségeket vállalni azért, hogy gyermekei jövőjét megfelelő iskoláztatással alapozza meg, a legtöbben (71 százalék) pedig igyekeznek mindenből a legjobbat megadni nekik. Azonban a megkérdezettek háromnegyedének továbbra is jelentős anyagi terhet jelentenek a tanulmányokhoz kapcsolódó különféle kiadások, ami nem meglepő, tekintve, hogy 2014-hez képest közel 12 ezer forinttal többe, vagyis csaknem 84 ezer forintba kerül az iskolakezdés gyermekenként.
Mennyi az annyi?
Az általános iskolás gyermekek szülei esetében nőttek meg leginkább az iskolakezdéssel kapcsolatos kiadások, hiszen a két évvel ezelőtti 56 ezer forint helyett idén kicsit több mint 73 ezer forintot költenek erre, míg a középiskolások szüleinek kiadásai 82 ezerről 90 ezer forintra nőttek 2016-ra. Ezzel szemben a felsőoktatásban tanulók tanévkezdésének költsége nem változott az elmúlt két évben, továbbra is átlagosan 166 ezer forintot emészt fel.
Összességében a szülők kicsivel kevesebbet költenek tanfolyamokra és különórákra, viszont ruhákra és a lakhatással (albérlet, kollégium) kapcsolatos kiadásokra többet fordítanak. Ez utóbbi esetében jelentős a növekedés: míg két évvel ezelőtt közel 4 ezer, addig idén már átlagosan 9 ezer forintot szánnak a lakhatás finanszírozására a szülők a tanév elején.
A válaszadó szülők kétharmada (60 százalék) az aktuális havi bevételéből is költ az iskolakezdéshez szükséges kiadásokra, míg kicsit kevesebb, mint a felük (42 százalék) előre spórolt pénzéből finanszírozza legalább ezek egy részét. Ez utóbbiak átlagosan 5 hónapon keresztül tesznek félre ennek érdekében.
A szülők harmada (33 százalék) az iskolakezdési támogatásokat is igénybe veszi. Az iskolakezdés finanszírozása érdekében a válaszadók 6 százaléka vesz fel hitelt, ugyanakkor, ha a további felmerülő kiadások miatt szükség lenne rá, 15 százalékuk nyitott a jövőbeni kölcsönfelvételre is.
Nem csak a tanévkezdés drága
A tanév közben várható havi kiadások is nőttek, hiszen idén átlagosan havi 56 ezer forintra számíthatnak a szülők, szemben a két évvel korábbi havi 50 ezer forinttal. A növekvő kiadások jellemzően a kisebb tételek árának emelkedéséből tevődnek össze, hiszen a szülők kicsivel többet költenek sportszerekre és sportruházatra, táborokra vagy éppen a mindennapi utazásra.
A diákok emellett általában több zsebpénzt is kapnak majd, a középiskolások esetében például majdnem megduplázódott ez az összeg, így most havonta körülbelül 11 ezer forintot kapnak, szemben a korábbi közel 6 ezer forinttal. A felsőoktatásban tanuló gyermekek szülei továbbá úgy vélik, a tandíj havonta közel 10 ezer forinttal többet visz majd el a családi kasszából: a korábbi közel 12 ezer forinthoz képest idén majdnem 21 ezer forintos havi kiadással számolnak.
Informatikai eszközök hitelből
Korábban a szülők 18 százaléka vett már fel hitelt a gyermeke érdekében, míg 37 százalékuk úgy véli, elképzelhető, hogy a jövőben hitelt vesznek majd fel erre a célra.
Elsősorban informatikai eszközök, valamint bútorok és lakberendezési tárgyak beszerzéséhez van szükség pénzügyi segítségre, emellett a felsőfokú tanulmányok finanszírozása, a lakásvásárlás és családalapítás is sokszor plusz hozzájárulást kíván. Ehhez a szülők elsősorban áruhitelt vagy személyi kölcsönt vesznek fel, illetve hitelkártyakeretüket használják fel.
Gondoskodók a magyar szülők
A szülők több mint kétharmada (79 százalék) nagyon fontosnak tartja, hogy gondoskodjon gyermekei anyagi jövőjéről, döntő többségük (88 százalék) pedig úgy látja, mindent megtesz ezért. A kutatás eredménye szerint a válaszadók 39 százaléka véli, hogy gyermekéről annak munkába állásáig fog anyagilag is gondoskodni, közel negyedük (23 százalék) pedig úgy gondolja, gyermeke korától függetlenül segít majd neki.
Jó hír, hogy jelenleg a szülők kétharmada (58 százalék) rendszeresen félre tud tenni azért, hogy gyermeke anyagi jövőjéről gondoskodni tudjon, ha eljön az ideje. A Budapest Alapkezelő idei reprezentatív kutatása is hasonló arányt mutatott, hiszen akkor a megkérdezettek 55 százaléka vallotta, hogy rendelkezik jelenleg valamilyen megtakarítással.
A gyermek 4 éves korától, jellemzően havi rendszerességgel, és közel 17 éven át tesz félre a szülők 69 százaléka, ami enyhe növekedés a két évvel korábbi 64 százalékhoz képest. Évente átlagosan 83 ezer forintot tudnak összegyűjteni, ami a 17 év alatt közel 1,5 millió forintot tesz ki, bár az elsődleges cél a legtöbbeknél valamivel több, mint 3 millió forint lenne. A megtakarítást elsősorban a gyermek felsőoktatási tanulmányainak finanszírozására vagy lakáscélra fordítanák majd, de gyakori, hogy a váratlan helyzetekre is gondolnak.
Korlátozzák az orosz diplomaták tartózkodási időtartamát. 
