|
| Gulyás Gergely a 2019. április 4-i Kormányinfón. (Fotó: MTI/Illyés Tibor) |
A szerdai Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az idei évi nyugdíjkiegészítés beépítése után 2,8 százalékkal fognak emelkedni 2020. január elsejétől a nyugdíjak. Az emelés mértéke nem meglepetés, hiszen a vonatkozó törvény értelmében minden évben a következő évi költségvetés tervezésekor használt (és várt) infláció mértékével nőnek a juttatások. Bár elméletileg már más szelek fújhatnak most, mint nyár elején, amikor a parlament elfogadta a 2020-as büdzsét, a kormány kitart az akkori várakozásai mellett.
A kormány továbbra is úgy gondolja, hogy jövőre 2,8 százalékos lesz az infláció, ezért emelik ennyivel januártól a nyugdíjakat - derült ki Gulyás Gergely szavaiból a csütörtöki Kormányinfón.
A minisztert arról kérdeztük, hogy kitart-e a nyáron elfogadott 2020-as költségvetési törvényben rögzített 2,8 százalékos tervénél a kormány most, év végén. Gulyás erre igennel felelt.
Csakhogy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az elemzők egy része is úgy gondolja, hogy a jövő évi infláció ennél nagyobb, 3 százalék feletti lesz - hívtuk fel a miniszter figyelmét. (Az MNB 3,4 százalékot jelzett előre a szeptemberben publikált inflációs jelentésében, vagyis lényeges az eltérés a 2,8 százalékhoz képest.) A miniszter szerint ahány elemző, ahány vélemény van, annyiféle adat is, és az elmúlt években a kormányzati prognózisok összességében jól teljesültek, de ha mégsem ez lenne a helyzet, akkor megvan a mechanizmus, amivel az infláció és a nyugdíjemelés mértéke közti eltérés jól kompenzálható.
Ezzel a nyugdíj-kiegészítésre utalt: a törvény alapján ugyanis a nyugdíjakat év végén ki kell egészíteni arra a mértékre, amennyivel az első nyolchavi, nyugdíjas kosár szerint számolt infláció meghaladja az év eleji emelést. Erre került sor idén, amikor a januári 2,7 százalékkal szemben az infláció 3,4 százalék volt a jelzett időszakban.
Ez viszont azt is jelenti egyben, hogy az év túlnyomó részében az idősek veszítenek reálértelemben, lényegében meghitelezik a költségvetésnek azt a pénzt, ami a tényadatok alapján járna nekik, de a kompenzációs mechanizmus miatt csak az év vége felé jutnak hozzá.
Lesz, akinek pár százforint, lesz akinek több tízezer jut
Mivel az emelés mértéke egységes és nem progresszív, ezért lesz, aki havonta tízezrekkel, mások pedig csupán néhány száz forinttal gazdálkodhatnak több pénzből, mint idén. Egy átlagos, 135 ezer forintos ellátásban részesülő nyugdíjas - az idei 0,7 százalékos kiegészítő emelést is figyelembe véve - jövőre havonta 3806 forinttal gazdálkodhat több pénzből. Éves szinten ez kicsivel több mint 45 ezer forint pluszt jelent.
Csak, hogy jobban képbe helyezzük ezt a havi 3806 forintot, érdemes kitérni egy gondolat erejéig arra, hogy ha a kötelezően adandó legkisebb keresetek a hatéves bérmegállapodásban rögzítetteknek megfelelően végül "csak" 8 százalékkal fognak emelkedni, akkor az érintetteknek az is majdnem havi 8000 forinttal több fizetést jelent majd. Tehát a nyugdíjak és a bérek közötti olló tovább nyílik 2020-ban.
A nyugdíjakra visszatérve, a Magyar Államkincstár által kiadott adatok alapján jelenleg a teljes öregségi nyugdíjak a legkisebb, 28 500 forinttól egészen milliós nagyságrendig szóródnak.
Ha valaki ezt a legkisebb ellátást kapja, akkor jövőre havonta 804 forinttal több pénzt utal ki neki a magyar állam. Ezzel szemben egy 2 millió forintos ellátás esetén az érintett havonta 56 392 forinttal több pénzből gazdálkodhat majd.
Évi 10 ezer forintot bukik egy átlagnyugdíjas
Mivel a várható infláció mértéke a kormány által prognosztizáltnál jóval nagyobb lehet, a nyugdíjasok már egy jelentősebb mínusszal indítják az évet a rendeletben rögzített emelés ellenére is. Mint azt cikkünk elején már megjegyeztük, a Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi, szeptemberi inflációs jelentésében a következő évre 3,4 százalékos fogyasztói árindexszel számolt. Vagyis a két érték között nem elhanyagolható, 0,6 százalékos differencia van. Abban az esetben,
ha a kormány a jegybanki inflációs várakozásnak megfelelően emelné a nyugdíjakat, akkor az egy átlagos 135 ezer forintos ellátás esetén havi 3806 forint helyett 4622 forint többletet jelentene. Egész évre vetítve tehát 9788 forintot veszít egy átlagos ellátásban részesülő személy. A legkisebb nyugdíj esetén havi 172 (évi 2066 forintot), a legnagyobb, kétmilliós ellátásnál pedig 12 084 forintot (évi 145 008 forintot) bukik az érintett az alacsonyabb mértékű emelés miatt.
Ezt az emelést az élelmiszerek drágulása önmagában elviszi
Jól hangzik a közel 60 ezer forintos plusz, amit a 2,8 százalékos emelés jelent bizonyos esetekben, ám ilyenről a legtöbben csak álmodhatnak. A nyugdíjasok többsége ugyanis 150 ezer forintnál is kisebb ellátásban részesül, az alacsony nyugdíjemeléssel azonban nem fognak előrébb lépni. Már csak azért sem, mert azt a havi pár ezer forintot jó eséllyel felemészti azoknak a termékeknek a drágulása, mely az idősek fogyasztói kosarában nagyobb részt képviselnek. Az egyik legnagyobb problémát az élelmiszerek és az egészségügy drágulása jelentheti.
A sertéshús árrobbanásáról már többször is beszámoltunk, a kialakult világpiaci helyzet pedig annyira rossznak tűnik, hogy várhatóan még akár 1-2 évig is problémát jelenthet a sertéspestis okozta készlethiány, ami az árakat magasan fogja tartani. Idehaza ebből kifolyólag novemberben már egy kiló párizsi többe került, mint egy kiló rövidkaraj. Bár a sertéshúsféléket az étkezésben kiválthatja a baromfi- és a marhahús, ha a fogyasztói kereslet szignifikánsan átterelődik ezen termékek irányába, az szintén árnövelő hatással bír. Ugyan a húsfélék a kisnyugdíjasok számára nem feltétlenül a legolcsóbb és legkönnyebben elérhető termékcsoport, a KSH adatai szerint mégis átlagos évi 67 kilót fogyasztanak belőle. Egy durva számítással élve 50 forintos kilónként árnövekedést feltételezve ugyanazon mennyiség elfogyasztása 3350 forintos többletkiadást jelent. Vagyis az emelést már elvitte a húsos menü biztosítása egy átlagnyugdíjas esetében.
Az OTP vitte a prímet. 
