Nagyobb gondot jelent az, hogy sokan nincsenek tisztában az élettársi kapcsolat jogi következményeivel. Előfordul, hogy az élettársak csak a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek azzal, hogy végrendelet hiányában egy fillért sem örökölnek párjuk után, sőt akár a közös otthonukból is ki kell költözniük.
Egyre többen döntenek az élettársi kapcsolat mellett. A Központi Statisztikai Hivatal 2016 végén készített mikrocenzusa szerint a 2,7 millió magyar család csaknem 18 százalékát tették ki az élettársak, az ilyen párkapcsolatok száma meghaladta a 483 ezret. Ez 19 százalékkal több a 2011 véginél. Az élettársi kapcsolat népszerűségének egyik titka, hogy nem kell hozzá papír, mert létrejön magától a ténytől, hogy közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek a felek.
Nem házasság
Sokan mégsem tudják, hogy az élettársi kapcsolatot a törvény nem ismeri el a házassággal egyenértékűnek, még csak családjogi kapcsolatnak sem. Arról is kevesen hallottak, hogy az élettársak nem számítanak közeli hozzátartozónak, nem törvényes örökösei egymásnak és nem keletkezik közös vagyonuk – mondta dr. Tóth Ádám.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy végrendelet hiányában semmit sem kapnak a párjuk után, sőt az évekig közösen lakott lakáson még haszonélvezeti joguk sem lesz, ha az a másik fél tulajdona volt. Nem igaz az a köztudatban lévő tévhit sem, hogy bizonyos idő (például 15 év) után örökölnek egymás után az élettársak. Ha a felek nem kötnek élettársi vagyonjogi szerződést, nemcsak a szétválás után, hanem az egyik fél halálát követően is előfordulhat, hogy évekig elhúzódó peres eljárás során kell bizonyítaniuk, mennyi jár nekik az ingatlanokból és ingóságokból (például a számlán elhelyezett pénzből), és mi illeti meg a másik felet vagy az örökösöket.
Külön végrendelkezés és szerződés
Ezek a problémák azonban könnyen orvosolhatók, ha az élettársak – ügyvéd vagy közjegyző előtt – végrendelkeznek egymás javára, illetve élettársi vagyonjogi szerződés keretében rendezik a vagyoni viszonyaikat. Emellett az élettársaknak sok esetben szükséges és célszerű közjegyzőnél élettársi nyilatkozatot tenniük arról, mióta áll fenn köztük a kapcsolat. Fontos lehet ez a dokumentum párjuk elhalálozásakor, nélkülözhetetlen bizonyos szociális juttatások és kedvezmények – például munkahelyi támogatás, önkormányzattól lakbér-könnyítés – igénylésekor, de lombikprogramban sem vehetnek részt enélkül.
Mivel nem számítanak közeli hozzátartozónak, ahhoz is kellhet ez a közokirat, hogy a kórházban kezelt párjuk állapotáról felvilágosítást kapjanak, szükség esetén pedig dönthessenek a kezeléséről. Az élettársi kapcsolat bizonyítását megkönnyítheti az is, ha a felek kérik az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közös nyilatkozatuk bejegyzését a közjegyzők által vezetett közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ÉNYNY).
Az ily módon rögzített élettársi kapcsolatok száma még mindig alacsony, annak ellenére, hogy az elmúlt években folyamatos növekedés tapasztalható ezen a téren. A MOKK adatai szerint az ÉNYNY 2010. januári bevezetésétől 2017 végéig 7410 élettárs nyilatkozott arról, hogy élettársi kapcsolatban él párjával. A növekedést mutatja az is, hogy míg e nyilatkozatok száma 2014-ben még csak 761 volt, 2017-ben már 1043 pár tartotta fontosnak, hogy regisztráltassa magát a közjegyzők által vezetett elektronikus nyilvántartásban. Az élettársaknak érdemes azt is nyilvántartásba vetetni, ha már nem élnek együtt. Ennek tényét 2010-2016 között 616-an rögzíttették.
A tendencia itt is emelkedő: 2015-ben 78-an, 2016-ban 109-en, 2017-ben pedig 143-an nyilatkoztak arról, hogy már nem áll fenn köztük az élettársi kapcsolat. Ennek a ténynek későbbi jogviták megelőzése szempontjából lehet jelentősége, amikor papírral kell igazolni, hogy a felek között megszűnt az élettársi kapcsolat.
Az idei év elejétől az élettársak szétválásukkor már közjegyző előtti egyezségi eljárás kertében is megállapodhatnak a vagyon felosztásáról, és így elkerülhetik a később felmerülő jogvitákat, mert a közjegyző által készített egyezség a bírósági döntéssel azonos hatályú, azt később perben nem lehet vitássá tenni.
