Hirdetés
Hirdetés

Ez a juttatás sok cégnél már elengedhetetlen, és még adókedvezmény is jár hozzá

2018. szeptember 21., 09:08
Cimkék
Munkavállalói Résztulajdonosi Program
, MRP
, juttatás
, ESOP

Gyakorlatilag minden szegmensben hasznos lehet, ha egy cég munkavállalói résztulajdonosi programot indít, a startupok világában viszont ez egyenesen elengedhetetlen - a témával a Trend FM műsora is foglalkozott.

Az MRP világában az ESOP jelentése

A munkavállalói résztulajdonosi program 2015. november 28-ától új értelmet kapott. Ezt egy törvénymódosítás tette lehetővé.

Hirdetés

E lehetőség mögött az a gondolatiság áll, hogy az MRP-t működtető cégek munkavállalóiban kialakuljon egyfajta tulajdonosi szemlélet és ez a szemlélet pozitívan ösztönözze nem csupán az alapító vállalat működését, hanem a magyar gazdaság élénkítését is.

Az MRP-k elterjedését a jogalkotó mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon érvényesíthető adóelőnyökkel kívánja ösztönözni. Fontos kiemelni, hogy az MRP-vel kapcsolatos adókedvezmények nem alanyi jogon járnak a résztvevőknek, hanem az MRP törvény szerinti, gazdasági, működési célkitűzés megvalósulása szükséges hozzá, amelyet a vállalat dolgozói közös erőfeszítéssel érhetnek csak el.

Az MRP nem magyar sajátosság, a fenti kritériumok alapján mind Európában, mind a tengerentúlon széles körben alkalmazott jogintézmény, angolul ESOP – azaz Employee Stock Ownership Plan.

Kockázati tőkebefektetések világában az ESOP jelentése

Már-már elengedhetetlen, hogy a kockázati tőke által finanszírozott startupok ESOP-pal rendelkezzenek. Ez különösen igaz azokra a vállalkozásokra, akik elsődlegesen szakértelem alapúak, tehát a munkavállalók szakmai tudásán alapul a cég sikeressége. Erre jó példa a tech startupok világa. A szaktudással rendelkező munkavállalók kulcsfiguráknak minősülnek, és a siker érdekében érdekeltté kell tenni őket, ennek gyakran alkalmazott eszköze az ESOP.

A kockázati tőke világában alkalmazott ESOP – bár elnevezése hasonló – nem feleltethető meg a fent bemutatott MRP angol terminológiájának.

A kockázati tőke világában az ESOP általában úgy jön létre, hogy a Founderek, tehát a startup alapítói és a kockázati befektetők – a szindikátusi szerződésben – megállapodnak abban, hogy meghatározott munkavállalói körnek tulajdoni részesedést biztosítanak, akik meghatározott ún. vesting period, azaz megszolgálási idő elteltével jogosulttá vállnak e tulajdonrészek megszerzésére.

Az ESOP kiemelkedően fontos eszköz

  • a kulcs-munkavállaló megszerzésére,
  • megtartására,
  • motiválására,
  • egész szervezet összehangolására: ha a kulcsemberek tulajdonosi szemlélet szerint motiváltak, akkor döntéseik egy irányba mutatnak.

A tengerentúlon a szakértelemmel rendelkező munkavállalók ESOP nélküli startuphoz szinte nem is mennek. Ennek indoka, hogy a startuphoz való csatlakozással ő is kockáztat: egy stabil, már kifejlődött cég által kínált életpályája és az ott kínált fizetés helyett inkább a bizonytalanabb, de sokkal magasabb jövedelmezőségi potenciállal rendelkező utat választja, amely mellé jogos elvárása a tulajdonosi szempontú érdekelté tétel.

Az ESOP-ra nincs egy konkrét modell, a vállalkozás honossága, és az ottani adókörnyezet is nagyban befolyásolja az adott cég ESOP programját.

  • Ha van az adott országban erre vonatkozó adókedvezmény, úgy a cégek is szívesebben folyamodnak hozzá.
  • Európában átlagosan a cég 4-20%-os részesedésén alapítanak ESOP-ot (USA 20%-ot is meghaladhatja), és inkább a későbbi stádiumú startupoknál jellemző. Magvető (seed) szakaszban pl. egy jól képzett mérnök 1%, míg egy kezdő marketinges 0,05%-ra számíthat. Ahogy halad előre a cég, úgy az ESOP keret is nő. Általában már a korai stádiumban, a szindikátusi szerződésben meghatározzák az ESOP abszolút mértékét, a jövőben felveendő munkavállalókkal is kalkulálva.
  • A részesedési mérték kétféleképpen határozható meg: százalékos formában, vagy meghatározott összegben, amely alapján az elszámoláskor meghatározható a konkrét részvény darabszám. A különbség szignifikáns: az összegben kifejezett mérték egy értéket maximalizál, a százalékos meghatározásban pedig ott van az árfolyam növekedés realizálásának lehetősége.
  • A megszerzés lehet ingyenes, kedvezményes vagy piaci alapú (strike price). E döntés az előző tényezővel szorosan összefügg: érdekes helyzet állhat elő, ha a (kedvezményes) vételár is százalékban van meghatározva, ugyanis lényeges árfolyam növekedés mellett ez komoly összegre rúghat, ellehetetlenítve a munkavállalót a juttatás megszerzésétől.
  • Európában és így Magyarországon is az ESOP keret 2/3-a menedzsment rétegnek van alapítva, 1/3-a többi munkavállalónak (USA-ban fordítva van).
  • Nem egyből jár- megszolgálási időszakot követően lehet a juttatást megszerezni, amely általában 4-5 év.

Az MRP helye a kockázati tőke világában, az MRP és a kockázati tőke világában alkalmazott ESOP közös metszete Magyarországon

Általánosságban elmondható, hogy a kockázati tőke világában használt ESOP minden eleme értelmezhető a magyarországi MRP törvény által felállítható MRP keretein belül és – bár Magyarországon szemben Nagy-Britanniával, Franciaországgal vagy Írországgal nincs a kockázati tőke értelemben vett ESOP-ra vonatkozó adókedvezmény – így ezt támogató adókedvezményről mégis beszélhetünk.

A hatályos adójogi jogszabályok alapján ugyanis egy magyar honosságú startupnak ESOP-ot alapítani igencsak költséges dolog: a részvényjuttatást munkabérnek kell tekinteni. A részvényjuttatást a felek között fennálló jogviszony, és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani, amely esetünkben egyértelműen a munkaviszony. Ez azzal a következménnyel jár, hogy mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalon ugyanazok a közterhek jelennek meg, mint a hagyományos értelemben vett munkabér tekintetében.

A kockázati tőke világában alkalmazott ESOP „MRP-sítése” révén, az ahhoz kapcsolódó adókedvezmények miatt azonban lényegesen csökkenthető e teher:

  • A résztvevő munkavállaló, illetve vezető tisztségviselő az MRP keretében megszerzett jövedelme után 15 százalékos személyi jövedelemadót fizet. Az MRP-jövedelem után a résztvevő nem fizet egyéni tb-járulékokat, amely együttesen 18,5 százalékos megtakarítást eredményez.
  • A munkáltatót nem terheli a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás.

Ha munkavállalói részvényjuttatásról beszélünk, a jelenleg szabályozott programok közül – fenti adókedvezmények messze a legkedvezőbbek: az összesen 32,6%-os adókedvezmény lehetővé teszi az ESOP költséghatékony alkalmazását Magyarországon.

Fontos megjegyezni, hogy MRP indítása tekintetében a részvénytársasági forma elengedhetetlen. Tehát általánosságban elmondható, hogy ez a lehetőség jellemzően már a magvető stádiumon túl levő, részvénytársaságok esetében lehet releváns.

A teljes beszélgetést meghallgathatja a Trend FM-en >>

További információk a témában: www.mrpvilag.hu

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Akkor is túlórázunk, ha belehalunk? A rabszolgatörvény súlyos mellékhatásai

Akkor is túlórázunk, ha belehalunk? A rabszolgatörvény súlyos mellékhatásai

Aki túl sokat dolgozik, annak több baja lesz az egészségével - ez az alapvetés közismert, a frissen elfogadott túlmunka-szabályozás és a hazai egészségügyi helyzet alapján azonban érdemes felidézni a munkaórák száma és a halálozási okok közötti, tudományosan igazolt összefüggéseket.

Hirdetés

Facebook

Privátbankár.hu
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Legfrissebb

Tovább

Ajánlatunk

Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX39935.30-0.27%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?

Szavazás aktuális állása

Exkluzív interjúk