Az oroszok, a törökök és a magyarok a legnagyobb stadionépítők
Két magyar stadiont is jelöltek az Év Stadionjának: a Videoton székesfehérvári stadionja, a MOL Aréna Sóstó és a Diósgyőr stadionja is bekerült a 27 jelölt közé. Összesen 11 országból vannak jelöltek, a legtöbb projekt (7 illetve 6) Oroszországból és Törökországból került ki. Oroszországban értelemszerűen a foci-világbajnokság miatt adtak át ilyen sok stadiont 2018-ban, Törökországban pedig egy nagyszabású stadionrekonstrukciós program zajlik, aminek a végén összesen több mint két tucat új sportlétesítményt adnak át.
Ahogy az a szavazást szervező StadiumDB.com közleményéből is kiderül, a török mögött a magyarországi a legnagyobb szabású ilyen program. Az Év Stadionja azonban csak olyan létesítmény lehet, ami legalább 10 ezer ember befogadására alkalmas - ezért nem indulhatott a versenyben például az MTK, a Kisvárda vagy a Felcsút stadionja az elmúlt években. Miskolc és Székesfehérvár azonban a közlemény szerint reális eséllyel indul a szavazáson. Korábban (2014-ben) a Fradi és a Debrecen stadionja is szerepelt a szavazáson, utóbbi a szakmai zsűri véleménye alapján a negyedik helyen végzett.
A közönség és a szakma is ad egy-egy díjat
Az Év Stadionja valójában két díjat takar: az egyiket közönségszavazás eredményeként adják át. Az interneten (itt) lehet leadni a szavazatot, mindenkinek azt az 5 stadiont kell megjelölnie, amelyeket a legjobbnak gondol a 27 jelölt közül (5 csillag a legjobbnak, 4 a másodiknak, és így tovább). A szervezők szerint minden évben több tízezer szavazatot adnak le a felületen - ezt az is segítheti, hogy semmilyen regisztrációra nincs szükség, de még egy mailcímet sem kell megadni.
A másik díjat egy építészekből álló szakmai zsűri ítéli oda (ebben szerzett korábban negyedik helyezést a debreceni stadion). A bizottság három tagú, a közlemény szerint mindannyian komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a stadiontervezés terén, akik az elmúlt években legalább egy stadion átadásánál közreműködtek. Idén a brit Robert Kennedy, az olasz Gino Zavanella és a paraguay-i Alfredo Angulo Quevedo alkotja a zsűrit, korábban a magyar Bordás Péter is tagja volt a bizottságnak.
Ennyi pénzért már igazán járhatna valami díj
A székesfehérvári stadiont a Strabag-MML, a Strabag Építő valamint a Belfry PE Kft. triója építette. A szerződést 12,6 milliárd forintra kötötte meg velük az önkormányzat, ezt azonban menet közben többször is módosítani kellett, így az összeg is növekedett.
A régi stadion - eredetileg megtartandó, felújítandó - főépületének statikai problémájára például menet közben derült fény, az épületrészt végül elbontották, ami önmagában 900 millió forintos, előre nem látható többletkiadást jelentett. A Mol Vidi FC stadionja végül 13,98 milliárd forintból épült fel; a csapat tulajdonosa az önkormányzattól bérli a létesítményt, ahogy arról az Mfor.hu beszámolt.
A diósgyőri stadion is szépen drágult a szerződés megkötésétől az átadásig: 9,8 milliárd helyett végül 12,9 milliárd forintba került - igaz, ez a drágulás opcióként már benne volt az eredeti szerződésben, tehát szigorúan véve nem kellett meglepetést okoznia annak, hogy ezt az opciót ki is használták. A stadion kivitelezéséért a Market Építő Zrt. felelt, a költségekbe az állam 4,5 milliárd forinttal szállt be.
Az Év Stadionja díjat kilencedik alkalommal osztják ki, és bár ezen a versenyen a diósgyőri stadion negyedik helye a legjobb magyar eredmény, kapott már díjat magyar projekt: a felcsúti Pancho Aréna 2015-ben bekerült a világ 12 legszebb labdarúgó-stadionja közé a FourFourTwo brit szaklap döntése alapján.
Az is igaz, hogy bőven van miből válogatni, ha új stadiont akar valaki díjazni Magyarországon: a focink ugyan csapnivaló, de a létesítményekre egy tavaly tavaszi összesítés alapján 350 milliárd forintot költöttek 2010 óta az Orbán-kormányok. Ha ebből levesszük az új Puskás-stadion 200 milliárdos költségét, még akkor is szép summa marad, főleg ha a meccsre látogató szurkolókra osztjuk le a költségeket - az Mfor.hu korábbi számításai szerint így egy meccseket látogató fociszurkolóra átlagosan 5 millió forintot költ a kormány azzal, hogy szinte számolatlanul építi a stadionokat.
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
