Bambuszház prototípus, Velencei Biennálé, japán ácsmesterség – ezek voltak az idei év legmerészebb vizuális szenzációi.

A legendás építész 96 éves volt.

A mesterséges intelligencia (MI), a robotok és más nem hagyományos eszközök az építészeti tervezésbe is beszivárogtak. Kell-e félnie ezektől a szakmának? Még nem tudni, de nem sok jót sejtet nekik, hogy a digitális új hullám szélvészgyors, még csak kevés helyen oktatják az új megoldásokat, pedig már itt lenne az ideje.

A londoni állatkert építészeti remekműve a modernista pingvinkifutó. A tapasztalatok szerint inkább filmezésre alkalmas.

Miért van tele az egyik nagyon ismert olaszországi tó környéke a fasizmus emlékeivel? Mit keres Putyin, Hitler és Trump egy kínai futurista kiállításon? Miért nem szabad kalapot venni Sirmione vára mellett? Hogyan kerül egy klassz venetói jazz trió Vicenza főterére? És miért érdemes felmászni egy óriási hegyre, ahonnan szöcskeként ugrálnak le a paplanosok? Ne menjenek sehova! A Világjáró mostani részében mindenre válaszolunk.

Peruban olyan hatalmas különbségek, sőt ellentétek vannak a tájban, az építészetben, az emberek életszínvonalában, szokásaiban, ételeiben, a városrészek stílusában, mintha nem is egy ország lenne, hanem tucatnyi. Így csak fel-alá utazni is élmény, az út legalább olyan érdekes, mint maga az úti cél. Világjáró rovatunk ezúttal ismét Dél-Amerikából jelentkezik.

Mi történik, ha egy zseniális filmrendező belsőépítészetre adja a fejét? Nos, ha Wes Andersonról van szó, semmi különös, ugyanis a különc művész legalább olyan fontosnak tartja alkotásaiban a külső látképet, a cselekmény hátterét, valamint az enteriőrt, mint magát a sztorit.

Mit csináljon üres óráiban a világ egyik legjóképűbb hercegi sarja, aki már családot is alapított, gyermekeket is nemzett – ez egyébként kötelessége – átadott számos kórházat és idősotthont, részt vett tucatnyi állami ünnepségen, megnyitott számos kiállítást, de mindezzel, mint napi elfoglaltsággal, nem elégszik meg?

Hőtérkép, optikai tuning és mérnöki trükkök – ezek is jellemzik a napokban átadott újbudai plázát. A Futureal főépítészét azonban arról is kérdeztük, hogy kit engedne még be az épületbe a kereskedőkön kívül. Meglepő válaszokat is kaptunk.

Felgyorsult az ingatlanok funkcióváltása, mivel az Egyesült Államokban is pang az irodapiac. Iskolákból és raktárakból is rengeteg új otthont alakítanak ki. Nálunk még gyerekcipőben jár ez az átalakítási biznisz, irodaházból viszont már itt is lett egy hotel.

Cudar időket él a szereplők zöme az építési piacon. Kinek kell most új irodaház, pláza vagy hotel? Nem túl sok a jelentkező. Viszont van egy libling, az ipari ingatlan kategóriája, ami szép pályát fut be ezekben a hónapokban. Egymás után jelentik be nálunk, hogy valamelyik cég új üzemet épít – részben közpénzből. De most nem a forrásokat vizslatjuk. Azt akartuk kideríteni, hogy milyen lehet egy gyárat megálmodni: izgalmas vagy unalmas rutinfeladat. Érdekes válaszokat kaptunk Kelemen Csabától,  BIM Design vezetőjétől.

Mit csinál egy tervező cég, ha a csapból is az folyik, hogy „minek ennyi iroda?”. Átnyergel lakóházakra? Talán. Esetleg hotelekre, üzletekre? Na, azokra biztos nem, abból most szintén nem sok kell. Marad a kaptafánál – és ötleteivel totálisan felforgatja az irodavilágot. Pont egy ilyen csapatnál jártunk. 

Az év elején két, viszonylag fajsúlyos hírben is szerepelt Makovecz Imre egy-egy munkájával. A piliscsabai Pázmány  Péter Katolikus Egyetem épületei, melyek Makovecz tervei alapján készültek a rendszerváltást követően, az egyháztól az állam kezelésébe kerültek, maga az oktatási intézmény pedig budapesti ingatlanokba költözött. A kormányközeli Hír TV pedig egy majd tíz éves Makovecz templom tervéről törölte le a port, és egyben lengette be a katedrális méretű építmény budai helyszínen való megvalósulását. A két hír apropóján beszélgettünk az építész munkásságának egyre inkább változó megítéléséről Torma Tamás építészetkritikussal. 

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ végleges elhelyezésére szolgáló épületegyüttes rekonstrukcióját, a beruházást kiemelten közérdekűvé nyilvánították - derül ki a friss Magyar Közlönyből.

27 aréna közül választja ki a közönség és a szakmai zsűri az Év Stadionját - a 2018-ban átadott projektek közé két magyar is bekerült. A székesfehérvári és a diósgyőri stadionban így már nem csak az a közös, hogy mindkettő drágább lett az átadásra, mint a szerződéskötéskor gondoltuk.

Dél-Budát és Csepelt fogja összekötni.

Az ingatlanok között található vályogház és falusi iskola, továbbá helyi védelem alatt álló, országos műemléki védelmet élvező, valamint a Világörökség részét képező örökségi elem is.

Több különdíjat is kiosztottak.

Olcsó és egyszerű a kockaház, ezért a kabinet rendelt belőle egy jó nagy adagot a családiház-építőktől.

A Borbás Péter építész tervei alapján Szentendrén épült ökologikus családi ház nyerte idén az Év háza országos építészeti pályázat díját.