Eli Hoisington manapság nagyon trendi: még a gyakori repülőútjain is a tabletjén játszik. De nem valami időgyilkos pasziánszt vagy ilyesmit, hanem épülettervezést. Ráskicceli a képernyőre a megálmodott részletrajzokat a speciális tollával, majd szépen megnyomja az enter gombot. A rajz az irodájában landol, ahova megérkezik. Kinyitja a fájlt, kicsit módosít, letisztáz, „berakja” egy illesztő programba és máris hívhatja a kollégáit, hogy a kivetített nagy képen megbeszéljék, kinek, hogy tetszik.
Így írta le a Bisnow amerikai szakportál, hogy mi a valóság egy mai tervező életében. Merthogy 2022 óta minden felgyorsult. Akkor jelent meg a ChatGTP az Open AI jóvoltából és a Dall-E 2 nevű alkalmazás.
Fotó: Pixabay
Azt már mi tesszük hozzá, hogy egyre hétköznapibb tervezői, belsőépítészeti vagy egyszerűen csak lakberendezői munkákhoz is alkalmaznak MI-t. Mondjuk egy vendéglátóipari vállalkozó kinéz egy eladó üzlethelyiséget, maga mellé vesz egy-két vezetőtársat, de már nem hagyja ki az MI-t sem. Szó szerint elmondja neki, hogy miként rendezné át a helyiséget, milyen falfelületeket alakítana ki, hol lehetnek belső szintbeli különbségek, galériák vagy boxok és milyen fényviszonyokat képzel el. A hang értelmezése manapság gyerekjáték az MI-nek, az elmondott információk alapján rögtön több változatot is készít és ezt prezentálja is egy nagy képernyőn, amit aztán megvitathat a tulaj a kollégákkal.
A portál azonban nem sokat örömködik ezen határtalan lehetőségeken. Fölvetette, hogy adatbiztonsági, személyiségjogi és munkaerőpiaci aggodalmak lehetnek, amikre még nincs egyértelmű válasz vagy megoldás. Egyelőre még tanulmányok se nagyon vannak arról, hogy milyen hatásai lehetnek az MI-nek ezeken a területeken, viszont a kiberbűnözők már itt is előrébb tartanak, rosszhiszemű felhasználóként viselkednek és súlyos károkat okoznak vagy okozhatnak.
A tervezők szerint nagyon menő, hogy a projektek elején az irodaházak vagy üzletközpontok, éttermek és hasonlók belső kialakításakor gyorsan előadhatják az elképzeléseiket és az MI ugyancsak gyorsan alternatívák tucatjait kínálja fel, beépítve a tervezők megbízóinak álmait is. De a haszna itt véget is ér, legalábbis jelenleg – véli sok szakember.
Egyelőre a fejlett gazdaságokban sem általános az MI használata. Az építésgazdaságban szereplő cégek (tervezők, kivitelezők, ingatlanfejlesztők, üzemeltetők) egyelőre többnyire az úgynevezett BIM rendszer (Building Intelligence Management) elterjesztését tekintik közvetlen célnak, az MI csak kevesek számára elég fontos vagy megfizethető. Ha használnak ilyet, akkor is legfeljebb adatelemzésre és háttérkutatásokra.
Teljesen más a vizualitás, ahol leginkább szerepe lenne az MI-nek, hiszen az építés mégiscsak egy ilyen terület. Az MI kreatív képességeire kellene helyezni a hangsúlyt, azt kellene maximalizálni. Az ugyanis olyan összefüggéseket is felmutathat, amilyenekre nem feltétlenül gondol egy tervező. Például nem vezeti le, hogy egy rosszul megtervezett épületszárnyban keletkezett tűz nyomán mik veszhetnek el, az eset hogyan hat a cég hírnevére és mennyien léphetnek ki onnan, ha már „ciki” lesz emiatt ott dolgozni vagy mennyi potenciális új dolgozót taszít, hogy ilyen megeshet az adott cégnél. Nagyon messzire is elkalandozhat tehát a mesterséges intelligencia és ezt nem árt figyelembe venni.
A nagyobb tervező cégeknél, de akár ingatlanfejlesztőknél is előjött manapság, hogy érdemes külön MI-csapatot alkotni. Ezek a szakemberek általában saját alrendszereket találnak ki és előremutató számításokat végeznek az alkalmazásukról. Érdekes, hogy ebben a csapatban már jogászok is vannak, hiszen egy kép vagy rajz MI általi kitalálása a digitális térben található jogvédett vizuális elemek felhasználásával is történhet. Ha felmerül a gyanúja annak, hogy ilyen elem is beszűrődik a később felhasznált, MI alkotta képbe, akkor súlyos perek jöhetnek, amik akár csődbe vihetik a céget. Szóval rengeteg múlik ezen is.
Moszkvának kell mondania valamit. 
