Nem hagyja annyiban a Google: fellebbeznek az gigabírsággal szemben

Fellebbez a Google az Európai Bizottság által kiszabott rekordbüntetéssel szemben. A techóriást még júliusban bírságolták meg mintegy 4,3 milliárd euróra, amiért visszaélt előnyével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken. Az európai uniós szabályok értelmében a bírság összege az érintett cég éves árbevételének akár 10 százalékát is elérheti, az Alphabet tavalyi bevétele 110,9 milliárd dollár volt – írja a Financial Times.

Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos szerint a Google az Androidot eszközként használta fel keresőmotorja erőfölényének bebetonozására. A vádak szerint a vállalat – domináns piaci pozíciójával visszaélve – gyakorlatilag arra kényszerítette a nagyobb mobilgyártókat, hogy saját böngészőjét és keresőjét telepítsék előzetesen az eszközeikre, így korlátozva a versenytársakat. A cégnek 90 napja volt, hogy felhagyjon jogsértő magatartásával.

Kifogásolják továbbá, hogy a techcég alkalmazásboltja, a Play Store engedélyezési feltételeként előírta a gyártók számára a Google keresőjének és böngészőjének előzetes telepítését, valamint hogy kifizetéseket tett egyes nagyobb gyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára azzal a feltétellel, hogy eszközeikre előre kizárólag a cég keresőszolgáltatását installálják.

Növelte a versenyt, nem csökkentette

A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai közleménye szerint a határozat figyelmen kívül hagyja, hogy az androidos telefonok az iOS-telefonok versenytársai, így valójában több választási lehetőséget teremtenek velük a telefongyártóknak, mobilhálózat-üzemeltetőknek, alkalmazás-fejlesztőnek és fogyasztónak, nem pedig kevesebbet. Az okos mobileszközök mintegy 80 százaléka már Androidot használ, eredeti fejlesztőjét még 2005-ben vásárolta fel a cég és azóta is kulcseleme a vállalat bevételi forrásának.

Emellett a brüsszeli testület 2,4 milliárd euró bírságot szabott ki a Google-re egy másik ügyben: a cég a vádak szerint visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között.

Szakértők szerint a döntés egyértelmű, de még ennek ellenére is maradhat tér az Alphabetnek a profitszerzésre – sok felhasználónak ugyanis hiába kínálnának más lehetőségeket, akkor is a Google keresőt választanák. A Googlenek pedig fontos eszköze az Android operációs rendszer, a keresőprogramok adják ugyanis az alapját a célzott hirdetéseknek, a vezérigazgató pedig megmutatta, hogy komolyan veszik a dolgot – tették hozzá.

Az Alphabet várhatóan megpróbálja majd késlelteti a szükséges javításokat, arra kérve az Európai Bíróságot, hogy  ideiglenes intézkedésekkel a fellebbviteli bíróság döntését követően kelljen csak módosítania - szakértők szerint azonban ez valószínűtlen a helyzet súlyossága miatt.

Adatszivárgás Facebook-módra?

A párhuzamosan futó ügyek milliárdos bírságai pedig tovább növekedhetnek, a Google ugyanis kénytelen leállítani közösségi szolgáltatását, a Google+ platformot. A hírek szerint a cégnek szigorítania kell adatvédelmi elvein, miután legalább félmillió felhasználó személyes adatai szivárogtak ki.

A problémát még márciusban fedezték fel és javították ki, amikor felülvizsgálták, hogyan osztja meg a Google a személyes adatokat más alkalmazások fejlesztőivel. A vizsgálat szerint egyik fejlesztő sem használta ki a rendszer gyengeségeit és élt vissza az adatokkal. A Wall Street Journal korábbi cikke szerint a vállalat úgy döntött, nem teszi közzé az ügyet, ugyanis nagy volt a félelem, hogy az esetet a Facebook és a Cambridge Analytica botrányához hasonlítják.

A Google szerint az adatvédelmi kihágás nem indokolta a felhasználók azonnali tájékoztatását, a kiszivárgott adatok jellege ugyanis nem tette lehetővé, hogy beazonosítsák a felhasználókat – a pórul jártak pedig egyébként sem tudtak volna már semmit  sem tenni, hogy megvédjék adataikat. Kiberbiztonsági szakértők szerint azonban minden felhasználónak joga van tudnia róla, hogy adatai harmadik félhez kerültek. Az új irányelvek bevezetésével a Google jelentősen korlátozza az alkalmazás fejlesztők hozzáférését a személyes információkhoz.