Példát vehetne a kormány a fővárosról, legalábbis, ami a BKV-nál pénteken született bérmegállapodást illeti – írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Miközben a fővárosi közlekedésiek már tudják, hogy idén – januárra visszamenőleg – 10 százalékkal több bérért dolgoznak, az állami tulajdonú vállalatoknál még csak el sem kezdődött az érdemi egyeztetés. A Magyar Szakszervezeti Szövetség felszólítja a kormányt, kezdjen végre érdemi bértárgyalást a közszolgáltatásban dolgozókkal.
A fővárosban pénteken délután teljesült a Magyar Szakszervezeti Szövetség sokat hangoztatott kétszámjegyű béremelési elvárása: a BKV-nál ugyanis hosszú eredménytelen tárgyalássorozatot követően végre 10 százalékos emelésben állapodtak meg – közölte Kordás László.
|
Elvi megállapodást kötött a BKV Zrt. és az érdekvédelmi szervezetek a 10 százalékos átlagos béremelésről pénteken. A BKV közleménye szerint "megnyugtató elvi megállapodás született egy közösen elfogadható bérfejlesztési csomagról", amely a béremelésen kívül kiterjed többek között cafetériára, kis értékű ajándékutalványra, Budapest pótlékra és figyelembe veszi a "kulcsemberek megtartását" - írja az MTI. A bérfejlesztés mértéke átlagosan 10 százalék, amely az egyes munkavállalók esetében eltérő arányú bérnövekedést jelent, ugyanis a bérfejlesztési csomag különböző elemeket tartalmaz. A munkáltató hétfőre összeállítja és az érdekképviseleteknek megküldi a részletes megállapodás-tervezetet. A megállapodás végleges egyeztetése és aláírása előreláthatóan kedden lesz. |
Miközben a MASZSZ elnöke örömmel üdvözli a fővárosi eredményt, végtelenül felháborítja, hogy a kormány a saját cégeit nem veszi komolyan, még csak el sem kezdte az érdemi bértárgyalásokat. Vagyis: egyetlen százaléknyi ajánlatot sem tett a közszolgáltatásban dolgozó vasutasoknak, volánosoknak, postásoknak, vízügyeseknek. Igaz, folytak egyeztetések, de ezek szerinte csak látszat-tárgyalások voltak, nincs mögöttük tartalom, holott a szakszervezetek követelése, a több tételből adódó kétszámjegyű béremelés hónapok óta ismert a cégvezetők előtt. A legtöbb vállalatnál ugyanis – a MÁV-nál egészen biztosan – az érdekvédők tételesen írásban is közölték a követeléseiket – magyarázza az elnök.
A Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF) tagjai február 20-án jelentették be: kollektív munkaügyi vitát kezdeményeznek, amennyiben záros határidőn belül nem ad engedélyt a kormány a cégeinek a valós bértárgyalás megkezdésére. Az elnök tapasztalata szerint ezeknél a vállalatoknál fogytán van a dolgozók türelme, s nem fognak hezitálni, ha a szakszervezetek sztrájkba hívják őket.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
