Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint 2014-ben szén-monoxid veszély miatt 430 esetben riasztották a tűzoltókat, 355-en szenvedtek mérgezést, és tizenketten vesztették életüket. Ezek a számok arról tanúskodnak, hogy nem mindig vesszük elég komolyan a nyílt égésterű gázfogyasztó készülékek működési rendellenességeivel járó veszélyeket - írja közleményében a Tigáz.
Fontos tudni, hogy szén-monoxid-mérgezés nem csak gázfogyasztó készülékeknél fordulhat elő, hanem minden olyan készülék esetében, amelynek a működése során égéstermék keletkezik (többek között éghető cseppfolyós halmazállapotú anyag elégetésekor, illetve fa vagy vegyes tüzelésű kazánoknál, kandallóknál is).
Ebből lehet baj
Az elégetett anyagtól függetlenül a szellőztetés nélküli, vagy rosszul szellőző helyiségben használt tüzelőberendezés, a nem rendeltetésszerűen működtetett tüzelőberendezés, a tüzelőberendezéssel párhuzamosan működtetett pára vagy egyéb elszívó berendezések, az eldugult, repedt falazatú égéstermék elvezetők mind-mind égéstermék visszaáramlást okozhatnak, amelynek egyenes következménye lehet a szén-monoxid-mérgezés.
A tavalyelőtt mérgezésben érintett háztartások mindössze 50%-ában volt szén-monoxid-érzékelő, annak ellenére, hogy a készülék segíthet a halálos balesetek elkerülésében: az elmúlt négy évben nem történt haláleset olyan háztartásban, ahol CO-érzékelő volt. De mi a helyzet abban az esetben, ha a lakásunkban nincs szén-monoxid-jelző? Gondos odafigyeléssel, előrelátó intézkedésekkel és a tünetek ismeretével elkerülhetőek a halálos mérgezések.
Milyen tünetei lehetnek a szén-monoxid-mérgezésnek?
A CO-mérgezés kezdeti jelei lehetnek például a lüktető fejfájás, erős fülzúgás, szédülés, hányinger, hányás, kábultság vagy zavarodottság. Ezeket a tüneteket sok esetben még szakemberek is összekeverhetik megfázásos vagy gyomorrontásos tünetekkel. Fontos, hogy már ezeket a kezdeti tüneteket is komolyan vegyük, különben további, komolyabb hatások jelentkezhetnek, amelyeknél már nem biztos, hogy védekezni tudunk. Ilyen lehet például: végtagrángás, görcs, szájzár, szívritmuszavar, vagy a vérnyomás drasztikus csökkenése, végül pedig az eszméletlen állapot, a reflexek teljes megszűnése és a légzésbénulás. Mérgezés esetén lényegesen veszélyeztetettebbek a csecsemők, a gyermekek, a várandós anyák, az idősek és a légzési problémákkal küzdők - olvasható a Tigáz összefoglalójában.
Mit tegyünk, ha már megtörtént a baj?
| Még a segítségnyújtás során is figyelni kell arra, hogy a magas CO koncentrációjú helységbe csak megfelelő védőfelszerelésben lehet belépni, ellenkező esetben, aki segíteni akar, maga is áldozattá válhat. |
A szén-monoxid-mérgezés - ha nem is következik be halál – akár agykárosodáshoz, bénuláshoz, látászavarokhoz is vezethet, ezért kiemelten fontos a mérgezés mielőbbi megszűntetése. A szén-monoxid-mérgezett beteget –azonnali teljes körű szellőztetés mellett - először ki kell juttatni a mérgezett helyiségből, friss levegőt kell adni és szükség esetén lélegeztetni. A lehető legrövidebb időn belül kérjünk szakszerű segítséget, értesítsük a katasztrófavédelmet és a mentőket az ismert segélyhívó számokon. Amennyiben lehetőségünk van a tüzelő-fűtő berendezés biztonságos lekapcsolására, a szellőztetésre és a gázrendszer főcsapjának elzárására, ezeket is tegyük meg.
A francia politika a gyerekmentes szállások ellen fordult.
